Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Munár, Bezdin szerb apácakolostor

A falutól négy km-re északkeletre, ártéri tölgyesben, a Maros-ártér Natúrpark Nagyporond (Prundul Mare) rezervátumának területén fekszik a bezdini szerb ortodox apácakolostor. Nagylaki Jaksics János alapította 1539-ben. Később a törökök felégették. 1740-ben Teodosije Veselinović egy az Athosz-hegyről származó, csodatevőként tisztelt ikont menekített magával Vinčából. 1848-ban az aradi honvéd helyőrség hadtápközpontként használta, a környéken pedig erdőket vágtak ki az aradi vár erősítésére. Az 1871-ben Karlócán megkötött egyezmény értelmében a Bánátban kijelölt román ortodox egyházmegyék területéhez tartozó négy kolostor birtokaival együtt a szerb egyház kezén maradt. Így a bezdini is, amely egyébként az aradi román püspökség területén feküdt. A kolostor temploma a 16. század első felében épült, lóhere alaprajzú, három apszissal. A nyugati homlokzat tornyát 1690-ben vagy a 18. század első felében emelték. Ikonosztázionja 1802-ből való. Maga a kolostorépület az 1783-at megelőző évtizedekben épült, barokk stílusban. A leromlott állagú kolostorban 2009-ben egyetlen idős apáca élt.

A Lunca Mureșului Natúrpark egy olyan terület, amely tele van látogatnivalóval, látnivalóval és tanulnivalóval. Nagy előnye, hogy szervezett séta- és kerékpárutak vezetnek be ennek a természeti oázisnak a teljesen lenyűgöző világába. Az egyik ilyen hely pedig a Bezdin elárasztott terület. Itt a vadregényes táj mellett lehetőségünk van megnézni mind a tócsák felszínén a parton heverő gyönyörű tavirózsákat, mind pedig a Bezdin szerb ortodox kolostort, amely a Bezdin-patakról kapta a nevét, amely ezt a mocsaras, nádas és benőtt területet alkotja.

forrás: Wikipédia

A régi időkben, az 1539-es évről beszélve, amikor épült, a Bezdin kolostor erdővel volt körülvéve. A nagylaki Jaksics János néhány hívővel és szerzetessel együtt éppen azért építette az imahelyet a zöld agglomerációban, hogy minél nagyobb biztonságban legyen a veszélyektől, minél jobban elszigetelve a világtól. Abban az időben a kolostor védelmi szerepet töltött be, menedéket és védelmet nyújtott a nagy szükségben lévőknek. A tanulás helyszíne is volt. Nem véletlen, hogy a kolostorban gazdag és gyönyörű könyvgyűjteményt fedeztek fel.

További érdekesség, hogy a Bánát oszmán megszállása idején a kolostort megtámadták és felgyújtották. Ez nem szegte kedvét az akkor szolgáló szerzeteseknek (különben már nem állt volna), hanem mozgósította őket, hogy egy új, bizánci stílusú, 1690-ben elkészült téglaépítményt emeltek.

E szívbemarkoló látványosság történetében Ștefan Tenețchi (1753), Jacob Orfelin (1802) és a szerb Ștefan Alexici (1912-1922) festők munkásságát is megtaláljuk. Azért jegyzem meg ezeket az információkat, hogy kiemeljem az épület korát, nagyszerű időutazását és a falak felújításának szükségességét, amelyeket az idő homokórájában kiömlött homok eltörölt.

http://zigzagprinromania.com/blog/manastirea-bezin-lunca-muresului/