Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CSANÁDPALOTA FÖLDVÁR

"Az M43 autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszához a szegedi Móra Ferenc  Múzeum képviseletében 2005-ben végeztük el a nyomvonal teljes körű terepbejárását, és készítettük el az örökségvédelmi hatástanulmányt a Nemzeti Autópálya Zrt. megbízásából. 

E munka során a román határ közelében fekvő Csanádpalotától délkeletre egy eddig ismeretlen földvár maradványait fedeztük fel. Maga a felfedezés elsősorban nem is a terepen történt, mert – mint azt késĘbb látni fogjuk – a földvár annyira kopott volt, hogy az első  terepbejárás során nem is volt észlelhető. Csak a kutatás későbbi fázisában, amikor már a térképi és távérzékelési elemzéseket elvégeztük, és világosság vált előttünk a földvár léte és  nagysága, akkor ezen adatok birtokában tudtuk csak észlelni a földvár maradványait a helyszínen. 

...

Mivel régészeti feltárás ez idáig nem történt a területen, ezért végleges és megnyugtató választ még nem tudunk adni. Alapvetően két korszak, a késő bronzkor és az Árpád-kor jöhet szóba lehetséges készítési és használati időszakként. Különösen fontosnak tartjuk a kettős keltezés lehetőségét, hiszen nem számít ritka jelenségnek az, hogy egy bronzkorban épült földvárat a későbbi korszakokban is – funkcionálisan – használjanak. 

A két fő korszak elsősorban a földvár melletti régészeti lelőhely korszakaiból adódik, hiszen azok közül csak ez a kettő volt földvárépítő és használó is. Ugyancsak ezt valószínűsíti  az is, hogy a Lichtenstein Lászlóék által összegyűjtött Maros vidéki földvárak is e két korszakra keltezhetők. 

A szerzők a földvárakat méretük alapján kisebbekre és nagyobbakra csoportosították, melyek közül az előbbieket inkább Árpád-korinak, az utóbbiakat pedig inkább bronzkorinak/vaskorinak tartják, és a csanádpalotai földvárat ez utóbbi csoportba sorolták. E megállapításukkal azonban csak feltételesen tudunk azonosulni, ugyanis a csanádpalotai földvár mellett felsorolt nagyobb földvárak (Tatársánc, Kaszaper, Medgyesegyháza, Mezőhegyes) mérete lényegesen nagyobb, mint a csanádpalotaié. Ez utóbbi – álláspontunk szerint – inkább a kisebb méretű földvárak közé tartozik. 

A bemutatott földvár méreteit, formáját és folyóparti helyzetét tekintve egyébként tökéletesen illeszkedik abba a földvárrendszerbe, amelyet az utóbbi évek kutatása gyűjtött össze a Maros hordalékkúpján. Maguk a felfedezők is meglepődtek a földvárak magas számán, nem is  beszélve arról, hogy azok egy meghatározott történeti országút mentén, egymástól közel azonos távolságban helyezkednek el. Míg azonban az ismert 36 földvár 25%-a (9 db) ovális alakú, folyómederre támaszkodik és patkó alakú, addig a csanádpalotai elválik a medertől. 

További különbség, hogy a szoros topográfiai rendből térben némiképp elkülönül, hiszen az nem az Orosháza–Arad tengely mentén helyezkedik el, és így ezzel talán nemcsak a fenti földvárrendszerhez való tartozása lehet kétséges, hanem azokkal való egykorúsága is. 

Természetesen a földvár korával és más egyéb ismérveivel kapcsolatos végső szót annak régészeti feltárása vagy más, feltárás nélküli alapos kutatása adhatja meg, melyre remélhetőleg a közeljövőben sor kerülhet". 

Forrás: SZALONTAI CSABA  -  EGY EDDIG ISMERETLEN FÖLDVÁRRÓL CSANÁDPALOTA HATÁRÁBAN