Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TiszaalpárMagyarországBács-Kiskun vármegyePest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Alpár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Tiszaalpár, Alpár, földvár

1974-75-ben Bóna István a Várdomb belső területén tárt fel két szelvényt, valamint egy kisebb kutatószelvényt a Templomdombon. 1977-ben Nováki Gyula végzett sáncátvágást. A várnak és környékének mérnöki felmérését 1974-ben Gyimesi Albert végezte.

Az 1977.-évi sáncátvágás alapján a bronzkori és a felette levő középkori sáncot világosan el lehetett választani egymástól és a bronzkori lakótelep rétegeitől. A Várdomb leleteivel Bóna István foglalkozott. Megállapítása szerint az egész őskori telep a Vatya kultúra Koszider korszakába tartozik.

A bronzkori sánc is egyértelműen szoros kapcsolatban volt a teleppel, annak kezdetekor emelték, az építése előtt a bronzkorból nincs nyoma életnek. A telep házai a sánchoz igazodtak és ahogy a rétegek lerakodásával a járószint is egyre emelkedett, a telep lassan ráhúzódott a sáncra. A bronzkori telep utolsó periódusában már a sánc tetejébe is vágtak mély gödröket. Mindez arra mutat, hogy a sánc idővel vesztett jelentőségéből, sőt talán fel is hagytak vele.

A bronzkori telep pusztulása után közel két évezredig nincs nyoma emberi életnek a Várdomb területén. Bár avarkori sírokat találtak a Várdombon, avar-kori településre utaló nyom, vagy cserép nem volt található.

Feltehetőleg a Templomdombon megszállt avar nagycsalád használta Várdombot temetkezőhelyül. Késői, VII., VIII. századi avar leleteket Alpár területéről eddig egyáltalán nem ismerünk. Nincs tehát semmiféle alapja annak a barokk fantáziával megálmodott avar központnak, amely a "Hunia Abarica" című történelmi térképen "Hagia Budae et Olpar" néven szerepel. Alpárral kapcsolatban Anonymus Gesta Hungarorumjának felbukkanása, illetve kiadása /1746/ után a tények helyett a fantázia vette át az uralmat.

Az ásatások során előkerült sokezernyi cserép között egyetlen VIII., IX., X., XI., századi sem került elő, és e századok jellegzetes fémtárgyai sincsenek képviselve a Várdomb területén előkerült leletek között. Az alpári sánc felső, jól elválasztható része a benne talált vaslemez töredék és vaskarika révén, biztos, hogy a középkorba tartozik, de egyéb középkori lelet hiányában magából az ásatásból ennél többet nem sikerült megtudni.

A sáncon belüli terület kevés középkori leletével és a vár középkori jelentőségével Bóna István foglalkozott.

Eredményeit összefoglalva:

A legkorábbi régészeti lelet a XII. század elejére keltezhető, a legkésőbbi a XV. századba. A vár egykorú írásban nem szerepel, egyedül Anonymus említi 1200 körül. Feltételezi továbbá, mint legkézenfekvőbb lehetőséget, hogy a X. század vége óta itt birtokos Kalán nemzetség vára lehetett, de építését nem tartja korábbinak, mint a XII. század, jelentőségét pedig már a XIII. században, nyílván a tatárjáráskor, végleg elvesztette. Bóna megállapításainak nem mondanak ellent a sáncban talált szerkezeti nyomok, fa maradványok sem. Pontos rekonstrukcióra ugyan nincsen lehetőség, de mindenképpen a középkor korai századaira jellemző rácsos faszerkezet nyomait kell látnunk bennük. Ha nem is részleteiben, de hasonló lehetett az alpári sánc a gyöngyöspatai X.-XI. századi és a Győr-bácsai XII.-XIII. századba valószínűsített sánchoz. A sáncszerkezeten túl lényeges körülmény, hogy a vár külső megjelenése igen hasonló a X-XI. századi magyarországi ispánsági várak nagy részéhez, mint Bihar, Szabolcs, Zemplén, Abaújvár és Hont várához, bár azoknál kisebb.

A legfőbb jellemzők ebben a tekintetben: alacsony, de meredek dombon van, a védelem kizárólag a sáncra támaszkodik és a belső területen itt sincs nyoma jelentősebb épületnek. Utóbbi két körülmény magyarországi viszonylatban a X.-XI., esetleg a XII. századra vall. A XI.-XII. században kezdődő korai feudális magán, és királyi várak fő jellemzője, hogy a sáncnak már alárendelt szerepe van a védelemben, elsősorban a belső területen álló erős épület jelentett oltalmat. Ezeket figyelembe véve Alpár vára korai típust képvisel.

Alpár sohasem volt megyeszékhely, de a Kalán nemzetség építhetett itt magának várat. A XII. században azonban ez a vártípus már idejét múlta, ezért nincs kizárva, hogy - a régészeti leletek és egykorú említésének hiánya ellenére - már korábban felépült. A tatárjárástól függetlenül maga a vártípus sem teszi valószínűvé, hogy a XIII. századnál tovább használták volna, mivel a középkor feudális urainak és a hadászat új szempontjainak már semmiképpen nem felelt meg.

Későbbi, XIV-XV. századi fegyverek és sarkantyúk nem kerültek elő a várdombon. A megtalált késői cserepek és egy - sajnos elveszett - kályhaszem tanúsága alapján a XV-XVI. századig lakták a vár területét. A Várdomb a török hódoltság idején már nem szolgált lakóhelyül és azóta sem lakják. Mivel a II. József-féle katonai felmérés idején, a XVIII. század végén a Várdomb északkeleti fele már hiányzott, annak pusztulása, leszakadása a XVI-XVII. századra tehető.

Alpárral kapcsolatos okleveles adatok: Alpárt az 1075 évi garamszentbenedeki adománylevél említi először. Az oklevélben új várról, vagy egy hajdani vár maradványairól nem esik szó, tehát a Várdombon 1075-ben biztosan nem állott vár.

Alpár falu első említése III. Béla 1193 és 1196 között kelt görög nyelvű oklevelének latin nyelvű kivonatában található, amely III. Honorius pápa 1218. évi bullájába foglalva maradt ránk. Ebben a várról - pedig annak akkor már léteznie kellett - nem esik szó.

Alpár falu és Alpár vára a tatárjárás idején minden bizonnyal elpusztult. 1266-ban csak "föld"-ként említi egy oklevél "terra Olpár"-t. 1276-ban tűnik fel ismét az újjáépült falu a "Villa Alpar" . A falu a XIII. században sem tartozott a várhoz. 1266-ban és 1276-ban önálló birtokként szerepel.

A vár először és utoljára Anonymus 1200 körül írott Gesta-jában szerepel "in castro OpaR iuxta Thysciam" illetve "castrum Olpar" alakban. Az ásatási eredmények és leletek alapján nem lehet kétséges, hogy a Névtelen vára, a maradványaiban ma is látható Árpád-kori várral azonos. Építtetője, egy alpári birtok tulajdonosa, a Csongrád megyében a X. század óta birtokos Bar-Kalan (Calan-Chalan) nemzetség egyik tagja, talán éppen egy Calan nevű úr lehetett.

A régészeti leletek alapján nem lehet igaz az Anonymusnál ( 300 év távolából ) leírt regényes történet, amely szerint Alpár vára már a honfoglaláskor állt és Árpád vezér itt vívta meg egyik legfontosabb csatáját Salan (Zalán) vezér és hol bolgárnak, hol görögnek, hol mindkettőnek nevezett hadi népe ellen.

Forrás:

Bóna István - Nováki Gyula: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára (Kecskemét, 1982)

GPS: É 46° 49.494 (46.824905)
K 19° 59.465 (19.991091)

Információk: A vár maradványai autóval jól megközelíthetőek. Az Alpár földvár koraberi területének megközelítően a fele a Tisza áradásai miatt az idők folyamán elmosódott, ezért ma csak a megmaradt részen található sáncmaradványok láthatóak.

Mind a várdomb, mind a templomdomb és a templom szépen rendezett környezetben várja a látogatókat.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció