Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szamosbecs református templom

A Szamos partján fekvô, a XIV. század utolsó negyedéig királyi kézben lévô település elsô ismert említése egyházával kapcsolatos. Az 1332–1334-es pápai tizedjegyzékek Tamás, majd Péter nevû papját említik, s így az erdélyi püspökség ugocsai fôesperességének a területére esô faluban ekkor már kellett állnia templomnak. Ezen túl nem ismert több középkori említése a település egyházának. Az 1980-as évek elsô felében, a templom felújítása során azonban ismeretlen helyrôl elôkerült egy tégla, melybe a felületet majdnem teljesen kitöltô 1481-es évszám van belevésve. A hajó egy 1638-as felirata alapján az akkor helyreállított épületet a Szentháromság tiszteletére szentelték újjá, s nem kizárt, hogy középkori titulusa is ez volt.

Eltekintve a jórészt javításokra és felújításokra korlátozódó késôbbi beavatkozásoktól, a kisméretû, keletelt templom középkori formájában áll ma is. Téglalap alaprajzú hajójához keletrôl egy-egy falszélességnyivel keskenyebb, két boltszakaszos és a nyolcszög öt oldalával záródó szentély járul. A szentély északi oldalához épült, az újkorban elbontott sekrestye kiterjedését az 1979-es kutatás tisztázta, melynek során néhány részletformája is elôkerült. A hajó déli oldalához épített torony 1837-ben készült, középkori elôzménye a templom más helyén sem volt. A hajó és a szentély sarkait egykor átlós támpillérek erôsítették, s pillér támasztotta középen a szentély déli falát is. Az épület falai téglából, szerkezeti elemei kôbôl készültek.

A templom középkori épülete a kutatás alapján egyetlen periódusban épült ki.19 Noha a templomon belül nem ismert a pontos elôkerülési helye, semmilyen indokunk nincs rá, hogy az 1481-es tégla évszámát ne az építkezésre vonatkoztassuk. Ennek a templom többé-kevésbé datálható formakincse, leginkább az ajtók záradékában látható, részben összetett tagozatátmetszôdések és az orrtagokkal egyáltalán nem díszített mérmûvek tulajdonképpen nem mondanak ellent. Megjegyzendô azonban, hogy az 1480-as évek e formakincs magyarországi használatának ismert idôszakán belül a legkorábbi periódust jelentik, s fôként fôúri megrendelésre készült emlékeket érintenek, ami a felhasználás helyét, a kisméretû szatmári falusi templomot illetôen elgondolkodtató.

A hajó északi fala tagolatlan. A szentély déli falán a hajóéval mindenben, még mérmûformájukban is megegyezô két ablak látható. A szentély záradékfalán kisméretû, vékony ablak jelenik meg, belsejében téglából kialakított, sátortetôs záradékkal, bélletében pedig szegmensívszerû lezárással. A szentély északi falán elôkerült a sekrestye ajtónyílása.

Forrás: Papp Szilárd - Szamosbecs, református templom