Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zánka - Ságdörgicse

Az 1211-ben még egységesen Dörgicsének nevezett több települést a XIV. századra már biztosan öt, -dörgicse utótagú megnevezéssel különítették el.  Azonosításuk máig sem teljesen egyértelmű. Biztosnak tűnik azonban, hogy a Ságdörgicse név azt a falut jelölhette a máig megőrződött Ságpuszta név alapján, amelynek középkori templomát és házainak egy részét éppen az 1967-1969-es ásatások eredményeképpen lehetett meghatározni. 

Ságdörgicse 1334-ben már biztosan a fehérvári őrkanonokság birtoka volt, 1495-ben egyházas helyként említették.  Az 1531-1534-es adóösszeírásokban nem szerepelt a neve. 1653-ban már elpusztult falu, bár adóztak területe után. A falu a XIX. század elejétől a piarista rend birtokai közé tartozott. 

A keletelt, egyhajós, előcsarnokkal és sírkamrával bővített templom feltárására 1967-1969-ben került sor. A templom É-i falának építéséhez felhasználták a különböző mértékig visszabontott, valószínűleg kéthelyiséges, római kori épület É-i falát. K felé még 80 cm hosszan követhető az elbontott fal. ÉNy-i, DNy-i falsarka és D-i fala a templomon kívül maradt. DK-i falsarka nagy valószínűséggel a szentély és a sírkamra építésének esett áldozatul. Tájolása kissé tér csak el a templom tengelyétől. A római kori épület É-D-i irányban 7,00-7,20 (7,25) m, hiányos, leghosszabban megmaradt fala Ny-K-i irányban 10,70 m. A Ny-i helység 6,05-6,3 m x 5,9-6,15 m belső méretű, a K-i pedig 3,75 m (ameddig megmaradt) x 6,15 m. Falai tört kőből készültek. 

A feltárások eredményeként leszögezhetjük, hogy a ságpusztai régi temetőtől D-re nem egy római kori fürdő falai húzódnak.  A római kori jelenlét azonban igazolható. A kör alakú épület sem egy római kori épület, hanem valójában a román kori templom szentélyéhez falazott félköríves sírkamra volt. 

A román kori templom építéséhez részlegesen felhasználták a római kori épület É-i falát. A többit, a szentélyben, a hajóban, a Ny-i templomfal előtt ill. az előcsarnok alatt mélyen visszabontották, s teljesen elbontották a sírkamra területén.  A román kori templomhoz D-ről hozzáépítették az előcsarnokot, amelyből lépcsőn lehetett lejutni a szentélyhez hozzáépített sírkamrába. 

Forrás: K. PALÁGYI SYLVIA  - BALATONAKALI-SÁGPUSZTA  - A KÖZÉPKORI TEMPLOM, TELEPÜLÉS ÉS A RÓMAI KORI ÉPÜLETEK MARADVÁNYAI I.