Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gálospetri

Fényes Elek - Magyarország geográfiai szótárában: "Gálospetri - Határát az Ér vize több helyeken átfutja, s rétjei nagy részét is elönti. Ezen van Draveczky Zsigmond urnak egy malma; különben, mint fentebb láttuk, sok mocsáros nádló rétet képez. A helység déli részén fekvő magas dombon látható egy várnak maradványa, mellyet Draveczky László ezredes építtetett a mult században, s az 1829 és még inkább 1834-ben dühösködő földrengés tevé semmivé. E 4 toronnyal ékesitett pompás várkastélyból felséges kilátás történt a természeti ajándékokkal megáldott Érmellékére. Birtokosok: Draveczky Gyula és Zsigmond, Bernáth Vincze, Fráter Gedeon és Dániel, Komáromy György, Draveczky Sándor, Lázár Imréné, Radványiné, Gámán Ferencz és András, Csonka örökösök."

https://castletrip.ro/hu honlapról: "A Dráveczky-család ősei a cseh Vinnáról származnak, először Skop, majd Tulk néven ismertek. Tulk Menyhért kapja adományként 1543-ben Szepes vármegyében Dráveczet. A család ezután ezen a néven szerepel. Bihar vármegyében a 18. században jutnak jelentős birtokokhoz. Gálospetriben az első Dráveczky birtokos László volt (1704–1765), aki ezredesi rangban harcolt a poroszok ellen az örökösödési háborúban. Ő építette Gálospetriben a 18. század első felében azt a négybástyás várkastélyt, amelyet az 1834-es földrengés elpusztított. Mivel az egykori középkori templom az 1834-es földrengéskor összedőlt, felesége Darvas Heléna harangot adományozott az új református templomnak és a család történetét ismertető latin nyelvű emléktáblát helyezett el a templom belső falán. A Dráveczky család is jelentős összeggel járult hozzá a földrengéskor elpusztult középkori református templom újjáépítéséhez. A család többi tagja is fontos katonai, közigazgatási és törvényszéki tisztségeket töltött be Bihar és más vármegyékben. A klasszicista stílusú udvarházat I. Dráveczky Gyula építtethette. A telekkönyvi bejegyzés szerint 1830-ban készült el, a kert felőli homlokzaton a felújítás során láthatóvá is váltak az 1834-es földrengés nyomai. Az udvarház alapterülete 210 m²."

Bunyitay Vincze - A VÁRADI PÜSPÖKSÉG TÖRTÉNETE ALAPÍTÁSÁTÓL A JELENKORIG monográfiájában: "Gálos-Petri. (Villa Petri in Nyr. Villa Uxoris Galus.) Csanád érsek, ki amilyen nagy egyházi férfiu, épen oly jó gazda, s atyafiszerető volt, 1342-ben Gálos-Petrit csaknem egészen megszerezte családja számára Egyházaskereky Mihály fiaitól.* Ekkor a falu Szatmármegyéhez számíttaték, de hogy eredetileg Biharmegyéhez s evvel együtt a váradi püspökséghez tartozott, mutatják e püspökség XIII-iki századi tizedjegyzékei, hol Gálos-Petri három, majd két kepével fordul elő. A XVI-ik században már ismét mint biharmegyei község említtetik. Egyházas s lelkészséggel biró község volt, s 1561-ből oly mozzanat van történetéből feljegyezve, mely eléggé jellemzi az akkori főurakat, mint az egyházak kegyurait s a szegény falusi lelkészek helyzetéről is fogalmat nyujt. Az idézett 1561. évben Csanád érsek ivadékai: Miklós és Mihály hosszas per után megosztoznak ősi javaikon, s még azokon is, melyek a kegyuraságukhoz tartozó egyházak birtokában valának. Gálos-Petriben ekkor Nagy János áldozár («presbyter») lelkészkedett, s mint papnak volt háza, földje, rétje, szőleje. Ámbár pedig Málva Lőrincz, Kovács Balás és Lőrincz, Nagy András és Ambrus, Gencsi Barabás, Kágya János petrii jobbágyok hit alatt bizonyíták, hogy az egyház birtokához tartozó szőlő pénzen szereztetett, a házat pedig, mely a «kávási részen» áll, az utána való földekkel néhai Pornod (?) Bertalan adta az egyháznak; mindemellett Telegdy Mihály a házat s földeket elvevé s csak a szőlőt hagyá meg a lelkész birtokában.*  Középkori egyháza régi kath. építészeti jellegével még a mult században állt* azon a szép magaslaton, mely a község közepén emelkedik."

Borovszky samu - Magyarország vármegyéi és városai - Bihar vármegye községei monográfiájában: Gálos-Petri, Bihar vármegyének nyírségi határán fekvő nagyközség, túlnyomóan magyar és kb. fél annyi oláh lakossal. Házainak száma 194, lakosaié pedig 1350, a kik közül 740 ev. ref., 429 gör. kath. és 121 róm. katholikus vallásu. Postája, távírója és vasúti állomása Érmihályfalva. Hajdan "Villa Petri in Nyr" és "Villa uxoris Galus" körülírással találjuk említve. Oklevélileg igazolható első birtokosai Egyházkereky Mihály fiai voltak, a kiktől Csanád érsek 1342-ben megszerezte. A XIV. században mint szatmármegyei község említtetik. 1399-ben a Telegdieket találjuk itt, 1445-ben a Zólyomiaknak, 1482-ben pedig a Macskásyaknak is vannak itten részeik. A XVI. században már ismét Bihar vármegyéhez tartozik. 1503-ban újra a Telegdiek kezén van az egész falu s ez évben István kincstartó új adománylevelet eszközöl ki rá. Későbbi földesurai azután a Dráveczkyek, a Bernáth, Komáromy, Fráter és a Csáky család. Most a Dráveczky családnak, Fráter Vinczének és Szabó Lajos örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A községben két templom van. A református templom 1621-ben épült. 1852-ben pedig teljesen átalakíttatott. A gör. katholikus templom 1892-ben épült. A községben több csinos úrilak is van. Az egyik özv. Dráveczky Gyulánéé, melyet néhai Dráveczky Gyula 1846-ban építtetett, két úrilak pedig Fráter Vinczéé, ezek közül az egyiket 1860-ban, a másikat 1895-ben építtette. Úgy özv. Drávezcky Gyuláné, mint Fráter Vincze birtokában számos érdekes régi oklevél van, és pedig nehány Zsigmond korabeli, továbbá Bethlen Gábortól, Rákóczy Györgytől, Apaffy Mihálytól, II. Rákóczi Ferencztől, stb., mig a Dráveczky-kúriában Zsigmond korabeli és Báthori Boldizsártól, I. Rákóczy Györgytől és Wesselényi Ferencztől származó oklevelet őriznek.