Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Alsósajó, Elővár

Alsósajó (Nížná Slaná) bányásztelepülés, Rozsnyótól 14 km-re északnyugatra, az Érchegységben, a Sajó jobb partján fekszik, melyet 1320 és 1363 között alapított az Ákos nemzetség. Első írásos említése 1363-ban „Sayow” néven történt. 1423-ban „Alsosayo”, 1599-ben „Also Saio” néven szerepel az írott forrásokban. A 15. században a Csetneky család, majd a század közepétől 1459-ig a husziták birtokolják. Sajó-vár, vagy későbbi nevén Kismurány vára is az 1459-es ostrom során válhatott rommá.

A most tárgyalt erődítés, a Várhegy (Muránčok - tszf. 397 m) keleti irányban ereszkedő gerincének végében található, alig 90 méterre az egykori vár központi magjától. Jelenlegi formája szerint önnálló egységet képez, de egykor talán a Sajó várának részét is képezhette. Ennek egyik bizonyítéka lehet, hogy a két erődítésrészt összekapcsoló terület északi részén, a Lidar kép sáncszerü vonalat mutat. Ahogy a későbbi bányatevékenység jelentősen elpusztította Sajó egykori várának maradványait, az ezzel kapcsolatosan kialakított földutak az elővár egykori sáncait sem kímélték meg.

A helyszínre a különös Lidar rajzolat hívta fel a figyelmemet korábban. A gömöri utam tervezése kapcsán pedig, az egyik bejárandó területet jelöltem ide, melyet Magicz Lászlóval közösen tekintettük meg 2025 március 7-én. A helyszíni bejárás pontosan igazolta az erődítés tényét ezen a kis magaslaton. Az elővár 376 méter tszf. magasságban áll, melynek árokkal és sánccal övezett teljes területe megközelítően 50 x 35 méter lehetett. A felszínen a helyszín bejárásakor korhatározó kerámia leleteket nem találtunk.

A plató Nyugat-Kelet tengelyirányú, a védett terület hossza kb. 28-30 méter. A védett terület szélessége kb. 17-18 méter. A plató enyhén lejt K-i irányban. Legmagasabb nyugati része kissé magassabban helyezkedik el mint a leválasztó árok túlsó, nyugati külső pereme. Az elővár központi részén bolygatás nyomai érzékelhetők. A plató északi része kb. 1 méterrel alacsonyabban, teraszos jelleget mutat. Ettől 5 méterrel távolabb és megközelítően 2-3 méterrel lentebb fut az északi árok és sáncvonal.

A nyugati leválasztás árokszélessége 9-10 méter, míg a mélysége kb. 2-3 méter. Az innen kitermelt földdel a plató magasíthatták, melynek nyugati részén kisebb sáncszerű forma érzékelhető. Az északi sánc árokszélessége kb. 4 méter, mélysége napjainkban 1-1,5 méter között változik, melynek ÉK-i végébe belemart a bánya ÉD-i részéhez vezető földút. Szintén ez az elővárat keletről kerülő földút pusztíthatta el a K-i és a D-i árok és sáncvonalat is. Remélhetően a szakemberek a közeljövőben pontosabb információkkal tudnak majd szolgálni erről a várhelyről. Miután Sajó-vár eredetéről is több elképzelés ismeretes (Bebek és huszita építés), talán sikerülhet tisztázni az elővár keletkezését és szerepét is.

Keserű László - 2025 - Terepi feljegyzések - www.varak.hu