Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tihany - Barátlakások - görögkeleti vallású szerzetes-kolostor

A Tihanyi Bencés Apátságot 1055-ben megalapító I. András király (1046-1060) feleségével Anasztázia kijevi hercegnővel együtt annak hazájából, a Kijevi Ruszból bizánci szertartású papok és szerzetesek is érkeztek Magyarországra. Egy csoportjukat a tihanyi Óvár keleti oldalában, a bazalttufába vájt barlangokban telepítette le az alapító, másik csoportjukat pedig Visegrádon. Forrás: https://likebalaton.hu/

Dr. Cholnoky Jenő: A tihanyi Barátlakások - Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága - 1942. augusztus / 1. évf. 4. szám írásából:

A Barátlakásokat a nép egészen helyesen nevezi így, mert valóban barátlakások voltak. 

Rómer Flóris mutatta ki, hogy ezek a Szent Miklósról elnevezett görögkeleti vallású szerzetes-kolostornak és perjelségnek a maradványai. Királyaink az Árpádház idejében kénytelenek voltak Bizanciummal is fenntartani a barátságot s amikor I. András királyunk megengedte a Szent Benedek-rendnek a Tihanyban való letelepedést, kénytelen volt a görögkeleti barátoknak is megengedni, hogy odatelepedhessenek. Ők aztán ősi szokásuk szerint, barlangokat véstek a sziklafalba s az üregeket fallal zárták el, mert hisz a Balaton mellett télen hideg van, a cellákat fűteni kellett s éjjel legalább zárva kellett tartani. 

Rómer Flóris közölte az Akadémia Archeológiái-Értesítőjében az első cellacsoport rajzát. Ezen a kitűnő kis rajzon még a mennyezetig fölérő, faragott kövekből készült fal jól látható, ma már csak három sor kőből álló falmaradvány van a helyén, mert hisz senki sem gondozta ezt a rendkívül érdekes régiséget. 

A cellák kétségtelenül sűrű sorozatban sorakoztak a törmeléklejtő felső szélén s volt köztük refektórium (ebédlő) és különösen templom. A látható üregek közül a legmagasabban, legmesszebb nyugaton levő üreget gondolhatjuk a templomnak. Ikonosztáz is van benne, vakolatmaradványok tanúskodnak róla, hogy ez díszes helyiség lehetett.

... a cellákat több helyen hegyomlások temették el. Ezek az omlások betemettek egyes cellákat, s különösen ez lehetett az oka annak, hogy a barátok elhagyták a kolostort s hazaköltöztek. Két eset lehetséges. Lehet, hogy a barátok az omlások előtt hagyták el a barlangokat és az omlások csak később temették el az üres cellákat. A másik eset azonban a valószínűbb, hogy éppen az omlások miatt távoztak el, mert nagyon rövid ideig élhettek ott, működésüknek semmi nyoma sincs a magyar történelemben. Csak annyi lehetséges, hogy ezek közül a görögkeleti barátok közül kerültek ki azok a festőművészek, akik például a veszprémi Gizella-kápolna bizanciumi ízlésű falfestményeit készítették. Másfelé is látni a Dunántúlon ilyen bizanciumi hatásra valló falfestményeket és műtárgyakat.