Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Guščerovec, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Belovár-Körös történelmi vármegye - Kustyer-várkastély (utvrda Gušćerovec)
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2025.06.09.
Kustyer (Guscerovec)
Patacsich-Ozsegovich-kastély: Kustyer ma csöndes és egyszerű falucska a Kemléki hegység (Kalnicke gore) déli lejtőjének aljában, a Kőrös (Krizevci) - Gornja Rijeka út mentén. A járatlan utazót a szép tájékon kívül nincs semmi, ami erre a vidékre vonzaná. A járatosabb kíváncsiskodó kinyomozhatja azt a helyet, ahol valaha egy késő reneszánsz - kora barokk kastély volt, ami a kustyeri uradalom székhelye volt, majd a XIX. században a nagy kemléki uradalomé. A helyi főút és a Szt. Antal kápolna melletti Kamesnice patak völgyében nyoma sincs a valahai kastélynak. Lejjebb a patak mentén, egy átépített öreg gazdasági épület és egy malom maradványai a zsilippel beszélnek arról, hogy itt mi lehetett itt valamikor. Ez a mi egy XV. századi várkastély volt, amit a későbbiekben kastéllyá építettek át, de 1914 körül lerombolták. Kustyer középkori várkastélyát a Kustyer család építette a XV. században. A XVI. század végén, vagy a XVII. század elején átépítik, és körbe árkolják, ami által a kastély Wasserburg típusú lett (várárokkal övezett és vízzel elárasztott). Az egyszintes, ún. négyszárnyú kastély - alaprajzában kb. 30x33 méterrel, kb. 7x10 méteres belső udvarral – kiváló példája a nagyobb, egyszerű homlokzat kialakítású, reneszánsz-barokk kastélyoknak. A négy hengeres saroktornya védelmi jelleget adott neki. A kastélyt statikailag megerősítő egyszerű homlokzati támpillérek valószínűleg a XIX századiak. A számos helyisége közül harminc lakó és ugyanannyi gazdasági volt. A kastélyban található Szt. Katalin kápolnát, valószínuleg Patacsich, született Keglevich Katalin grófné rendezte be, akit a kustyeri Szt. Antal templomban temettek el. A kastélyról nem tudunk többet. Az 1859-es kataszteri térkép, a néhány ritka fénykép és rajz továbbá egy oltárkép (olajos táblakép), mely az Ozsegovich báró álma név alatt, a kustyeri Szt. Antal templomban van és, amit báró Ozsegovich Lajos festett, továbbá egy mostanában készített rekonstrukciós rajz minden forrásunk a kastélyról. A XIX. század második felében a kastély mellé egy parkot is berendeztek, mely az 1893-as kataszteri térkép szerint, kb. 2,15 hektárnyi területet foglalt magába. A park tájképe az elgondolás nélkül megismerhetetlen, melyet egyedül Z. Didek rajza alapján lehetne megérteni. Kustyer kastélya valamikor 1914. tájékán tűnt el.
Forrás: http://users.atw.hu/kastelyok/horvat-kapronca.htm
Az uradalmat 1370-ben kapta a Szent Erney Kustyer család adományként I. Lajos királytól és 1467-ig voltak a birtokosai. A birtok eredeti neve Irinej volt, középkori temploma ugyanis Szent Irén (Eiréne) tiszteletére volt szentelve, azonban a török korban elpusztult és az újjáépítés után már Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A birtokot 15. századtól kezdték "Kustjer, Kustjirolez, Kustjerovec" alakban említeni. 1411-ben birtokosát Kustyer Miklóst "Nicolaus Kuschar de szent Erney" néven említik. A 15. században épített kastélyt a török veszély közeledtére a 16. század végén és a 17. század elején vízivárrá bővítették és építették át. Egyemeletes négy kerek saroktoronnyal ellátott reneszánsz-barokk építmény volt, melynek falai 30-szor 33 méretes belső udvart fogtak körül. A kastélynak csak az egyik fele szolgált lakóépület céljára, a másik fele gazdasági funkciókkal bírt. Későbbi birtokosai Korotnai János, a litvai Horvátok, Gyulai János, a Pekri, a Bocskai, a Geszthy és Orehóczy családok voltak. Utánuk a Keglevich, a Patacsich és Sermage családok voltak a tulajdonosai. Utolsó birtokosa Ozsegovich Lajos császári és királyi kamarás, ismert festő volt, aki 1910-ben a birtokot helyi parasztoknak adogatta el. Néhány festményén ábrázolja az egykori kastélyt és a templomot is. A kastélyról fennmaradt néhány kénykép és tervrajz is. A kastély a guščeroveci uradalom, majd a 19. századtól a nagykemléki uradalom központja volt. 1914-ben bontották le.
Guščerovec, barokizirani renesansni kaštel, 5,5 km sjeverozapadno od Križevaca. Sagrađen je u XV. st. kao sjedište vlastelinstva Kuščerovec plemićke obitelji Kuščer od svetog Ireneja (Kustyer de Szent Ernő), koja ga je držala najkasnije od pol. XIV. st. sve do 1467., kad njegovim novim vlasnicima postaju Damijan Horvat od Litve i brat mu Petar. God. 1490. Horvati su ga prodali Gyulaju, a potom su ga potkraj XV. st. i poč. XVI. st. naizmjenice držale obitelji Bocskay iz Rasinje i Pekry. God. 1527. Krsto Frankopan spaljuje ovaj kaštel. Poslije se kao njegovi vlasnici navode Ivan Gezthy, Franjo Gezthy i Franjo Orehoczy. Ženidbenim vezama Guščerovec prelazi u vlasništvo obitelji Keglević, potom Patačić (1763–1834) i Sermage te naposljetku Ožegović. Posljednji je vlasnik bio barun Ljudevit Ožegović, koji je 1910. rasparcelirao posjed i prodao ga seljacima, zajedno s dvorcem koji je potom porušen. God. 1914. uklonjeni su posljednji ostatci Guščerovca. – Danas je od utvrde i poslije dvorca očuvan tek manji zemljani humak dimenzija 20 m × 20 m na položaju Grad, jugozapadno od kapele sv. Antuna. Prema opisu iz 1476., Guščerovec je bio manji obrambeni kompleks koji je činio zidani palas (s podrumom, nekoliko manjih prostorija te dvjema kuhinjama) opasan zemljanim bedemima, kulom iznad ulaza te s nekoliko gospodarskih građevina ugrađenih u zemljani bedem. Ubrzo je na mjestu starije kasnosrednjovjekovne utvrde podignuta nova renesansna utvrda (kaštel) kao manji obrambeni kompleks, dimenzija približno 30 m × 33 m, branjen četirima okruglim ugaonim kulama. Nakon prestanka izravne osmanske prijetnje, u drugoj pol. XVI. st. ili na poč. XVII. st., uz njegove je bedeme dograđeno jednokatno krilo, čime je kaštel pretvoren u četverokrilni dvorac s unutarnjim dvorištem, dok su kule zbog stabilnosti u nepoznato doba poduprte jednostavnim potpornjacima. Naknadno je sjeveroist. krilo povišeno za još jednu etažu otvorenu kružnim prozorima.
Izvor: Krešimir Regan - Vlatka Dugački - Leksikon Utvrda Hrvatske
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.


