Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Somberek - Öregtemplom

A honfoglaláskor szláv törzsek lakják a vidéket s Botond törzse szállja meg s kapja birtokába. A 13. század végéig s illetve a 14. század elejéig a Bar-Kalán nemzetség birtokaihoz tartozott. Az e nemzetségü II. Nána comes, aki az elpusztult Csele községben lakott, a dézsmaborokat egész birtokáról a Doboka és Bar között épített pincébe gyűjtötte s ennek oly kiterjedt híre volt, hogy a régi okmányok is érdemesnek tartották feljegyezni azzal, hogy még 1437-ben is Nána pincéjének hívják. Terméskő maradványait a lakosság még egy pár év előtt is hordta haza. Hogy azután mikép került a vidék a hűtlenségbe esett Laczkfyak birtokába s miért kapták azután 1397 körül a Temesvármegye Maczedonia kastélyból való Dancsok, az pontosan és határottan meg nem állapitható. A Maczedoniai család birtokos még a mohácsi vész idején is, de már 1499-ben a Kozáriak zálogos birtokot adnak a cserneki Dezsőfieknek Somberek egy részéből. A szigetvári adólajstromból tudjuk, hogy még 1559-ben is a Maczedoniaiak birtokához sorolták őket, bár Karácsonyi „Török magyar oklevéltár" szerint 1564-ben halt meg Somberek első török földes ura, a jó Divane Jusszuf. A vidék lakossága színmagyar volt, mert a Velics-Kamarer féle török deftereket tárgyaló munkájában közölt névsor tiszta magyar még 1572-ben is. Érdekes, hogy ezek egyike másika beolvadt később a török telepitette szerbek közé. A szigetvári adólajstromból a birák nevei is megállapíthatók, jó hangzású törzsgyökeres magyar nevek.

Szomorú sorsa lehetett a községeknek a török hódoltság alatt, mert hisz Doboka teljesen eltűnt a földszínéről, emlékét csak, a mai napig is, de már Somberek határában levő temploma s Somberek egy völgyének elnevezése, — a Dobokai rétek — hirdetik, a melynek mindkét oldalú emelkedése mai napig is teli van terméskő maradványokkal.

Különben Doboka községe már a vegyesházi királyok alatt csupa nemesből állott, akik a szőlőművelés mellett javarészt iparosok voltak. A törökök sanyargatása elől a reformációhoz szitott rész Babarcra, a katholicizmushoz hü maradt töredék Szebénybe vándorolt, vagy teljesen beolvadt a törökök által telepitett szerbségbe. A török hódoltság után megindult, uj, Bécsből irányított mohó honfoglaláskor kapja Sombereket, Dobokát Antolchich János, Horvátország fő adószedője, aki magtalanul elhalván, e birtokot az 1719-ben magyar nemességet nyert Sauska Mihály fia Sauska János Ferenc helytartótanácsos kapja 1729-ben illetve 1732-ben. A család a sombereki előnevet viseli s belőle sarjadt a báró Mirbach ág, akinek egyik disze dr. báró Mirbach Antal, volt országgyűlési képviselő, Baranyavármegyének jelenleg főrendiházi választott tagja. Rendkívüli agilitásának köszönheti Somberek elmaradottságábóli kizökkenését. 

Forrás: BARANYA VÁRMEGYE TRIANON UTÁN TIZ ÉVVEL - 1930 - SZERKESZTETTÉK: DR MATOLAY KÁROLY ÉS ZSADÁNYI OSZKÁR -  

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szajcsán Éva - Jelentés helyszíni szemléről- Somberek, Öreg templom- dűlő, 2014

Ete János lakossági bejelentésből értesítette a JPM-et arról, hogy a helyi tsz szőlő aláforgatás során középkori templomhelyet és temetőt bolygatott meg. (JPM Rég. Ad. 1534-83.) Feltárásra a lelőhely 1962-ben került Papp L. vezetésével. A lelőhely a községtől Ny-ra, a Cselegörcsönyre vezető földút és a Csele-patak találkozásánál a patak Ny-i partján emelkedő dombháton kerültek elő a leletek. A lelőhely azonos a középkori Doboka községgel.(JPM Rég. Ad. 1533-83.) Sza. 74260: 2014. július 28-án Gere Lászlóval helyszíni szemlét tettünk Somberek Öreg-Templom dűlőben. A szemlét a falu önkormányzatának meghívására tettük, mivel szeretnék az egyre rosszabb állapotban lévő feltehetően gótikus templomromot állagmegóvásban részesíteni. A rom 1958 óta műemléki védelem alatt áll, ezért a szemle célja a tervezést alátámasztó kutatási dokumentáció elkészíttetésének kezdeményezése, illetve a régészeti lelőhely hitelesítését, további kutatásának lehetőségét tisztázni. Az alaprajz meghatározása érdekében javasoltam a területről földradaros felmérés elkészíttetését. Mára a téglatemplomból 2 nagyobb falcsonk (egyik oldalán boltozat indítással) maradt. A falcsonkok körül nagyobb kiterjedésben tégla és építési törmelék volt megfigyelhető a szántásban.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/54189, 2025. május 17.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)III. ADATTÁR191—236: Mohácsi járás - szerint:

"Töröktemplom: Öreg-templom: n. Alt Kherih 'Alte Kirche': szh. Turszkâ kliszâ 'törökvár' : szh. Sumbërâcskâ kliszâ 'sombereki vár' : Sztârâ crkvâ 'öreg templom' [F4 : Rom n. n. Autótérkép: Zebegényi-templomrom] Rom. Györffy a hajdani dobokai vár romjainak véli; a zebegényi (szebényi!) templommal való azonosítás így valószínűleg téves. — P. sz. "némelyek szerint e templom rom táján állott volna valaha Cselefalva (így is: Csellefalva)". Ez is tévedés. — A szerb adatközlők az építkezés módjából török dzsámi, ill. erőd romjának tekintik. — Nh.: A török idők előtt itt terült el Somberek. — Nh. a szerbek közt: Egy német ember, akinek szőleje közepén állt a rom, bontani kezdte, de mindannyiszor elhullott egy-egy állata. Végre azt javasolták, hagyja abba, mire az állathullás megszűnt. — Nh. : A közelben egy kőből faragott kecskét találtak. Ezt a parasztok sokáig boronanehezéknek használták. Egyszer megjelent egy török vagy egy szerb ember, felnyitotta, és kivette belőle az oda rejtett ékszereket. Hasonló történet fűződik az erdősmecskei Schloßberghez. L. ott 206. sz. név! — Ujabb nh.: A múlt század hatvanas éveiben az Emmert család birtokolta, kincset találtak a kövek közt, Pesten értékesítették; innen származott nagy vagyonuk."