Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Idrisz Baba türbéje

Idrisz Baba türbéjéről — magáról Idrisz Babáról is — csak keveset tudunk, mivel a török források nagy része igen szűkszavúan említi. A személyére vonatkozó közléseik pedig inkább a legenda, mintsem a történeti realitás alapján állanak. A pécsi születésű Ibrahim Pecsevi — aki őt, mint maga is mondja, személyesen ismerte — egyedül emlékezik meg a sír fölé épített türbéről, s arról a következőket mondja: „ . . . A mi városunkban, a gyönyörű Pécsett ekkor egy Idrisz apó nevű jövendőmondó volt, kinek néhány csodatétele nyilvánosságra jutott és szentnek tartották. Jelenleg a sírja fölé magas kupolát építettek .. .”

Evlia Cselebi Idrisz Baba sírját topográfiailag űgyan eléggé jól meghatározza, de a türbéről nem tesz említést. Sírjáról azt mondja, hogy búcsújáró hely, s így ír róla: „ . . . A Szigetvári kapun kívül déli irányba648 hajló főút jobb oldalán . . . hegyes földön, egy igazhitű tudós orvos volt. . . sírja fölött kupola, vagy másféle épület nincs, csupán egy hosszú márványkő v a n . . . Idrisz Baba búcsújáróhelye; ez az ember 1000. esztendőben élt s az öregek többféle csodáiról beszélnek.”

Evliának a sírral kapcsolatos közlése teljesen téves, és feltételezhetjük, hogy azt nem is személyes élmény alapján írja le. Az ő és Pecsevi sorainak egybevetéséből mindössze annyi derül ki, hogy a türbe feltehetőleg a XVI. század végén épülhetett, illetve annál semmi esetre sem korábban.

A türbét — amely kápolna, majd lőportorony is volt — legkorábban csak az 1763-ban készült Pruner Ignác-féle rajzról, illetve annak egy száz évvel későbbi litográfiájáról ismerjük.632 A rajzon mint Szt. Rókus kápolnája szerepel.

Idrisz Baba türbéje nyolcszög alaprajzú, félgömbkupolával fedett kis építmény, amely nyers kőből falazott. Kupolája ugyancsak kőből készült. A türbe homlokzati falait két szintben elhelyezkedő ablaknyílások törik át. Az alsó szinten csaknem négyzet alakú és kis méretű ablaknyílások vannak, amelyek fölött mélyített tükrű, téglából falazott szamárhátív ül. A második szintet kör alakú ablakok képezik, amelyeket mélyített síkban falazott téglagyűrű szegélyez. Ilyen körablakokkal a magyarországi emlékanyagban csak türbénknél találkozunk, de az a balkáni és a törökországi épületeken - főleg dzsámiknál — nem ritka. így ilyet láthatunk a szófiai BanjabaSi dzsáminál vagy a livnói „Glavica” dzsámi tamburján éppúgy, mint a szarajevói Hüszrevbég dzsáminál. Az isztambuli dzsámik közül is többön megtaláljuk az alkalmazását. A Szulejmánije épületén többszörösen is ismétlődik, és Bah pasa akszaraji dzsámiján is ott találjuk, hasonlóan, mint az edirnekapui Mihrimah dzsáminál. Korai alkalmazásával is találkozunk a II. Bajazid idején épült Csambazzáde Naszuh bej iskola épületén, ahol részben mint a tamburt áttörő ablaktípus jelenik meg, mindenkor mélyített gyűrűvel szegélyezetten.

Bejárati ajtónyílása egyeneszáródású volt, s azt eredetileg — feltételezhetően — egyszerű kőhasábokból készült keret szegélyezte. A mai bejárat gótikus keretköve a XVIII. századi átépítéskor került jelenlegi helyére.

A belső tér díszítését is szolgálta egyben ez a téglából készült szamárhátú, vak ívsor — mint Gül Baba türbéjében is - , amely a kupolához való átmenetet képezi. Belső fala — az elfalazott ajtónyílásban előkerült „in situ” vakolatmaradványok bizonysága szerint - vakolt és meszelt volt. Feliratok is díszítették.

Forrás: GERŐ GYŐZŐ: AZ OSZMÁN-TÖRÖK ÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON (DZSÁMIK, TÜRBÉK, FÜRDŐK)