Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Magyarürög - Nagyboldogasszony-templom

Az ürögi prépostság alapításáról annyit tudunk, hogy már Kalán pécsi püspök (1190-1218) idejében megvolt, ugyanis az egyházfő oklevélben erősítette meg Pethe pap malomadományát a Boldogságos Szűz ürögi egyháza számára. A tatárjárás idején a kolostor leégett. A vészterhes idők múltával szerzetesei eladták malmukat egy helybeli ácsnak. Odulman mester ennek fejében vállalta, hogy a kolostor tetőzetét megjavítja. A jakabhegyi pálosok az 1334-es építkezéseiket követően mégsem érezték magukat biztonságban a rablók támadásai miatt a hegyen és ezért leköltöztek az ágostonosokhoz. Ez az együttélés csupán átmeneti-amolyan kényszermegoldás- lehetett. Néhány évtized múlva a „társbérlet” megszűnt, legalábbis 1409-től már ismét külön élnek. Még 1393-ban az ágostonos kanonokok Ürög feletti prépostja visszaadja a Patacs feletti szentjakabi pálosoknak egy malmát.  Az ürögi prépost a 15. század elején több pápai megbízatást is kap. A prépostsági templomot a mai Magyarürög templomával azonosíthatjuk, amelynek félköríves szentélye középkori. Hajóját a 18. században átépítették, homlokzata elé ekkor került az előcsarnok, amely felett a torony van.

Forrás: Patton Gábor: Karinges ágostonrendi kanonokok a középkori Baranyában

Korabinszky lexikonában Cserkút és Patacs is a pécsi járás falvai, az utóbbit magyar falunak mondja. Megjegyzi, hogy ez utóbbi falutól nem messze van Irugh (ez a helynév feltételezhetően Ürög elírása), ahol Bertalan pécsi püspök megalapította azt a kolostort, amelybe pálosok települtek, akik számára regulát, szabályzatot írt elő. 

Forrás: T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

Ürög  - Már a tatárjárás előtt fennállott, mert 1297-ben úgy emlékeztek meg a Boldogságos Szűz Ürög feletti (supra Ireg) templomáról, mint amelyet a tatárok elpusztítottak. A pusztítás után három év múlva eladták egy malmukat. 1297-ben az Ireg feletti Boldogságos Szűzről nevezett egyház perjelét említik. 1334-ben csekély pápai tizedet fizetett. 1393-ban az ágostonos kanonokok Ürög falu feletti (de supra villám Iregh) Boldogságos Szűzről nevezett egyházának prépostja visszaadta a Patacs feletti szentjakabi pálosoknak egy malmát. 1404-ben és 1407-ben prépostja pápai megbízásokat kapott. 1493-ban is említik. A kolostor pontos helye ismeretlen (CSÁNKI 1894, II. 492; GYÖRFFY 1963,1. 400-1). 

Forrás: HERVAY F. LEVENTE: Szerzetesházak a középkori Baranyában

Magyarürögön - A középkorban Ürögön, egy 12. századvégi adat szerint, az ágostonos kanonok rend kolostora állt a, de az a tatárjárás idején elpusztult. Perjelje a helyreállítás érdekében eladta malmát a helybéli ácsnak. Nem lehetett különösen gazdag a kolostor, mert csupán 15 báni dénárt fizetett Rómának 1333-ban, ugyanekkor a plébánia ennek majdnem kétszeresét. Az Árpád-kori plébániatemplomból a keletre néző, félköríves, szentély maradt meg. A hozzá csatlakozó néphajó már a 18. században épült. 

Forrás: Dercsényi Balázs: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Baranya megye középkori templomai