Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TOKAJ – ABAFI SÁNC

Tokaj történelmi belvárosának É-i részén is lokalizálható egy várhely. A város É-i részén lévő ún. Aranyos árok nevű völgy fölötti Hideg oldal és Meleg oldal alkotta hegygerinc D-ről ívben K-DK-felé nyúlik ki, mintegy lezárja ezzel a város É-i végét. A hegynyúlvány ÉK-i oldala rendkívül meredeken ereszkedik a közeli Bodrog folyó partjához, ahol a hegy és a folyó között mindössze csak az itt húzódó 38. sz. főút szélességével azonos távolság van. A hegynyúlvány elnevezését sem az újabb, sem a régebbi térképek nem jelölik, de egy 1960-as évekből származó M = 1 : 10.000-es térkép a hegynyúlvány végét még Abafi sánc névvel jelölte meg.

A K-DK-i irányú hegygerinc középső részét egy nagy kiterjedésű kőbánya elpusztította, csak a gerinc legvége áll, melynek tszf. magassága 149,8 m. E magassági ponttól ÉNy-ra a kőbánya kb. 60 m-es függőleges sziklafala omlik a mélybe. A hegynyúlvány D-i és K-i oldalát magánkertek szőlő- és gyümölcsös ültetvényei, ÉK-i rendkívül meredek oldalát pedig akácerdő és áthatolhatatlanul sűrű indás növényzet borítja.

A hely megfelel egy 1555. évi levélben szereplő helynek, amely szerint „a régi földvár helyén, amely a Bodrog folyó fölött a hegyen van, ennek árkaiban erődítés készült.” A hely nem téveszthető össze a Tokaj belvárosának D-i vége fölötti ún. Óvár nevű hellyel, mivel az nem a Bodrog, hanem már a Tisza fölött (az öszszefolyás után) található. Tokajban a Bodrog folyó fölött más hegy nincs. A hivatkozott 1555. évi adatot a kutatás – megítélésünk szerint tévesen – mégis az Óvár helyére lokalizálta.

„A régi földvár helyén” kifejezés pedig egy korábban itt álló várra utal. Ez feltehetően megfeleltethető két 13. századi ide vonható adattal. IV. László király 1283-ban megengedte a nyíri (nyírségi) [Szabolcs megyei] nemeseknek, királyi szolgáló népeknek, hogy az akkori Tarcal-hegyen, a mai Kopaszhegyen és a Bodrog–Tisza összefolyásánál várat építhessenek: „vt i[n] monte Thorzol, et i[n] fluuior[um] Tÿscie et Budrug.”4 1290-ben IV. László király magához rendelt egy bizonyos István mestert, Mihály ispán fiát, hogy megjutalmazza, mert annak üzenetéből úgy értesült, hogy az Aba nembeli Dávid fia Omodeus, – Amadé, a későbbi lázadó tartományúr – várát „Kwreu”-ben (Kőrévben) megszállta, és ezért megparancsolta neki, hogy a nagyúr ott foglyul ejtett híveit (szervienseit) is hozza magával. Amadé vára azonos lehetett a nyíri nemesek számára hét évvel korábban engedélyezett és időközben elkészült várral.

A vár feltehetően nem sokáig maradt a király kezén, mert annak halála után ismét Amadé lett a birtokosa, bizonyára 1311-ben Kassán bekövetkezett meggyilkolásáig. Mivel a várról több adat nem ismert, a tartományúri rendszer felszámolásakor az erődítményt lerombolhatták. Az Abafi névvel, mint dűlőnévvel Papp Miklós is foglalkozott, aki szerint az elnevezés minden bizonynyal Abaffy Miklósról származik, aki 1610–1629 között a tokaji vár kapitánya volt. A birtokos jelzővel ellátott tulajdonnév pedig arra utalhat, hogy valamilyen új erődítés, vagy a korábbi erődítés megújítása az ő várkapitánysága alatt történhetett, noha erről írott adat nem áll rendelkezésünkre.

Utoljára akkor van adatunk a hegyen álló erődítményre, amikor 1704-ben II. Rákóczi Ferenc a Tisza – Bodrog összefolyásánál lévő várat ostromolta. Az ekkor készített térképen a város É-i végén túli hegyen lerombolt védműveket (C) jelölnek. Erről az erődítményről vette nevét a Várad, a mai Váradi utca, amely az erősség alatt húzódó utcát jelenthette. A név a legrégibb nevek közé tartozik. 1600-ban, 1688-ban, 1697-ben Várad(i) utcát, 1698-ban pedig Vár felé járó utcát írnak össze. Az összeírások más utcaneveiből pedig arra lehet következtetni, hogy ez az utca a település Ny-i, a hegy felöli oldalán lehetett, a mezőváros Bodroggal ellentétes szélén, így semmi köze a tokaji várhoz. Az erődítmény korát természetesen csak majd egy jövőbeli régészeti kutatás tisztázhatja teljes körűen, ezért annak akár újkori újrafelhasználása sem zárható ki.

Forrás: NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN - BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG