Utolsó frissítés: 2025.08.20.
Tokaj - Szűz Mária pálos monostor
A Borsod megyei Tanácsi Tervező Iroda 1962-ben kisebb fejújítási, tervezési feladatot kapott a Tokaji TBC Gyógyintézettől.* E sorok írói meglepetéssel tapasztalták, hogy a felmérési adatok mind az alsó, mind az emeleti szinten 1,70 méteres falvastagságot mutatnak. A mérési eredmények felrajzolása után kiszíneztük a szokatlan vastagságú fal vonalát és mind a földszinti, mint az emeleti részeken teljes szabályossággal kirajzolódott egy hajdani templom formája.
A meglepődést az is fokozta, hogy e területen nyilvántartott a műemléki irodalom egy hajdani kolostort (volt kapucinus kolostor), azonban ha fel is tételezték azt, hogy az U-alakú volt kolostortömbhöz csatlakozó épülettömb helyén eredetileg templom állott, az szerepelt például Genthon István: Magyarország Műemlékei című munkájában is, hogy „a mellette épült kapucinus-piarista templomot lebontották". Az épületkomplexumot a műemléki jegyzékbe már nem is vették fel.
Megállapítottuk azonban, hogy a templom (tornyok nélkül - de tornyai a XVIII. században sem voltak) teljesen áll, csak egy síkfödémmel kettéosztották, s a két szinten a jelenlegi rendeltetésnek megfelelően - a folyosókon kívül - 27 helyiség van, s a szociális helyiségekben, rendelőkben, vagy laboratóriumokban közlekedve, senki nem gondol arra, hogy a helyiség amelyben tartózkodik, nem is olyan régen egy nagyobb teremnek a része volt.
A templom pedig méreteinél fogva is megérdemli a figyelmet. Több mint 37 méter hosszú és 19 méter széles tömbje - melyen belül még a lebontott boltívek alatti részben is közel 9 méteres (8,73 méter) belső magasság található, természetszerűleg két részre osztottan önmagában is említésre méltó. Az épületre felhívtuk az illetékesek figyelmét és azóta már a műemlékjellegűvé nyilvánítás is megtörtént.
Az épületkomplexummal kapcsolatban azonban más, régebbi évszázadokra visszanyúló problémák is felvetődnek. A rekonstruálható templomrajz nem jellegzetesen barokk, bár a rendelkezésre álló adatok szerint a szóban forgó templomot és zárdát a Tokajban 1711-ben meghívott 1712-ben letelepült kapucinusok építették. Az alapkőletétel 1716. IV. 5-én volt és 1729. augusztus 2-án a felszentelés. Vannak olyan megállapítások is, hogy teljesen 1734-ben lett készen az épületcsoport. A nagyobb méretű templomot és zárdát 1723-tól a piaristák is használták.
A kapucinusok azonban nem puszta területre építkeztek, hanem egy olyan épületet kaptak meg királyi adománnyal a város északi részén, mely azelőtt Rákóczi Ferenc tulajdona volt. A Rákóczi kúria azonban az 1537-ben Serédi Gáspár által lerombolt pálos kolostor területére települt, csak nincs tisztázva az, hogy a pálosok épületeiből mit használtak fel a későbbi építtetők.
A Magyar Városok Monográfiája sorozatban Tokaj és vidékéről Mosolygó József által írott könyv foglalkozik ugyan a Szent Pálról elnevezett remeték - Pálosok, vagy Paulinusok - részére Zápolya Imre által 1478-ban létesített és 1537-ben lerombolt zárdával, de még azt írja: „hogy hol, a város melyik részén állott a Pálosok zárdája, azt nem lehet tudni." Ugyanezen könyv viszont más helyen a volt „hadi árvaház"-ról írva azt közli, hogy „a tokaji árvaház ősrégi épületben nyert elhelyezést. Feljegyzéseink szerint 1470-ben építette azt Szapolyai Imre, Tokajnak akkori ura, a pálosrendi atyák részére. A pálosoknak azonban csak 70 évig volt maradásuk Tokajban, mert 1537ben a protestáns Serédy Gáspár leromboltatta rendházat, s annak főnökét, valamint rend tagjait bebörtönözte." Az már köztudomású, hogy a volt hadiárvaház épületei kerültek a TBC kórház használatába, s csak a változás történt, hogy a kapucinus rend tokaji működésének 1787. X. 22-i megszüntetése után a Degenfeld grófok, majd gr. Tisza Kálmánné, s ezt követően br. Radvánszky Béláné birtoklása alatt magtárnak használt egyes épületeket lebontottak és azok helyére került a kórház mai új szárnya.
Állításunkat azonban - melyhez hasonlóan vélekedik Pap Miklós tokaji múzeumigazgató is - döntően alátámasztja dr. Csánki Dezső történelmi földrajzának vonatkozó része, mely szerint „Tokaj (Thokay) 1476-ban is a Szapolyai családé, mely „sub claro monte" a SzentSzűz tiszteletére új kolostort alapított itt a pálosoknak a Szent Annáról nevezett régi (1411-ben már említik!) pálos-kolostor alapjain." Ennek az okleveleken alapuló közlésnek azért van döntő következtetésre alapot adó jelentősége, mert az oklevelekből kitűnik az is, hogy a kolostort a városka északi pontján telepítették a hegy alá, s a XV. században ez a terület volt a város telepítésre alkalmas legészakibb pontja, a kolostor épületét követően alig száz méterre a hegy már teljesen lenyúlt a Bodrogig (akkor még nem szélesítette ki a kőbánya és a műút a parti szegélyt), s a hegy „öblében", a folyó és az éppen átellenben levő vár által is védetten megtalálták a legkedvezőbb fekvésű építkezéseikről híres pálosok a keresett nyugalmat. A kolostor az akkori várostól is kb. 500 méterre volt.
Természetszerűleg minden szempontból megnyugtató megállapításokat csak régészeti feltárások és kiterjedt stíluskritikai vizsgálatok nyújthatnak, melyek számára széles területet biztosítana: a templom-épület alatt két irányban is húzódó, különböző falazási módszerekkel kiépített nagyméretű pince (elfalazott, ismeretlen rendeltetésű ajtókkal); a templomépület északi oldalán levő támfalak mellet talált (téglából készített), de eltömődött 10 db lefelé tartó szellőző nyílás; a kolostor udvarának közepén ismert, de az utóbbi évtizedben eltömött kút (mely évszázadok törmelékeinek, emlékeinek lehet a gyűjtőhelye); a szerzetesrendek államosítása során felvett hadmérnöki felmérési rajzokon (1786) még szereplő, de ma már nem ismert pinceág és épületen belüli, megszüntetett lejáratok; a templom-épület egyik oldalán levő jelentős feltöltés stb., az épületeken kívül is. Megérdemelne egy kutatóárkot a szomszédos ún. Kicsinyko-féle telek is.
Öt és fél évszázad építési emlékeinek kutatási lehetőségei kínálkoznak ezen a területen, s ezeket a lehetőségeket nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen az idegenforgalmi szempontból is oly nagy fejlődési lehetőséggel rendelkező Tokajnak is egyre kevesebb a műtörténeti tárgyi emléke, s különösen fontos azoknak feltárása, hozzáférhetővé tétele olyan területeken, ahol valószínűleg sor kerül idegenforgalmi helyi centrum kialakítására is. Ugyanis ismételten szó került már arról, hogy ez az épületkomplexum idegenforgalmi rendeltetést nyerjen, a TBC kórházat pedig megfelelőbb helyre, korszerűbb épületbe telepítsék. Ujabb kutatási eredmények csak elősegíthetik e jelentős műemlék újabb kényszermegoldásokkal és költséges ráfordításokkal való átalakításainak megakadályozását, valamennyi kívánatos érdek érvényre juttatását.
Forrás: Joó Tibor-Ribáry Zoltán: A tokaji pálos kolostorok nyomában
