Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dobóruszka vár és templom

A faluban a Dobóknak ismeretlen időben épült, inkább kúriának nevezhető vára is volt, mert a leleszi konvent Dobó Istvánnak 1553-ban „Ruszka várába" küldött peres ügyben idézést. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az akkori jogszokás szerint a ruszkai nemesi lak a kisebbik fiút illette, így lett 1488-tól annak tényleges birtokosa Dobó István apja, az 1510 végén lesből meggyilkolt Dobó Domokos, tehát tulajdonképpen a közvetlen felmenők közül ő volt az első, aki az ősi, névadó fészket ténylegesen birtokolta, lakta. Feltételezésünk szerint ekkortól datálódik a templom kegyúri templomként való használata is. 

A kúriát talán a templomtól északra fekvő, a későbbi birtokosok által használt, többször átépített, de mára teljesen elpusztult kastély helyén kereshetnénk, ahol - bár még régészeti kutatás nem folyt, - de a mostani talajviszonyok is egykor vizesárokkal körülvett építmény nyomait mutatják. 

Forrás: Fodor László: Dobó István földi maradványainak kutatása, megtalálása és újratemetése Dobóruszkán

1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Ruska” néven említik először, de egyes források szerint már a 13. században is létezett. Első birtokosa Pánk Jakab volt. A 15. századtól a 17. század elejéig a Dobó család birtoka, amely ruszkai előnevét is a községéről vette. 1550 körül a falu lakói reformátusok lettek, katolikus egyházát csak 1601-ben alapították újra. 1553-ban a községben a Dobó családnak várkastélya is állt, amelyről a leleszi konventnek egy Ruszka várába Dobónak írt levele tanúskodik. A Dobók kihalása után a birtok a kincstárra szállt, később a Perényi, Daróczy és Lorántffy család birtoka. A 18. század elején részben az Aspremont családé, részben pedig a kincstáré volt. A század végétől a Buttler családé, akik kastélyt is építettek ide. Ez a kastély mára már elpusztult. A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „DOBORUSZKA. Magyar falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Berényi Uraság, hajdan birtokosa vala a’ híres Dobó Nemzetség, de Puszka, Beső, és Zoha helységekkel együtt, azután a’ Rákótziaké leve, majd Gróf Aspermont Uraságé. Nevezetesíti néhai Dobónak ide lett temettetése. Lakosai katolikusok, fekszik Kapostól más fél mértföldnyire, határja gazdag, réttye, legelője jó, fája mind a’ kétféle elég, eladásra is jó alkalmatossága lévén Ungváron közel, első Osztálybéli.” 1840-ben 849 lakosából 727 római katolikus volt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dobóruszka, magyar falu, Ung vgyében, ut. p. Ungvárhoz 2 1/2 órányira, 650 romai, 40 görög kath., 80 ref., 16 zsidó lak. Derék kastély. Az itteni kath. paroch. templom oldalában volt az egri hős Dobónak márványszobra becsinálva, de nehány évekkel ezelőtt Egerbe vitetett át. Határa termékeny; erdeje derék. Birja gr. Buttler.” 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus templomát a Dobó család építtette 1500 körül. A templom 1797-ben az akkori átépítéskor kapta mai formáját, így lett kéthajós az épület. Itt temették el Dobó Istvánt, az egri várvédő kapitányt 1572-ben. Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette és helyezte el a szentélyben. A ma is itt látható síremlék oldallapjai eredetiek, a híres fedlap viszont csak másolat. Azonban Dobó István maradványainak pontos helyét egészen a legutóbbi időkig nem ismerték, és a régészek csak 2008-ban, mintegy kétéves kutatás után tudták teljes biztonsággal azonosítani. Az egyszerű fakoporsóban eltemetett férfi csontvázának maradványaira a szentély padozata alatt találtak rá. Az embertani kutatások azt igazolták, hogy egy 70 év körüli, mintegy 180 centiméter magas, köszvényben szenvedő férfi földi maradványait rejtette a faláda. Az a tény is segítette a személyazonosítást, hogy a szentély déli oldalán leltek rá a maradványokra, a templom azon pontján, amely a birtok urát temetkezési helyként megillette. Az egri hős ünnepélyes egyházi újratemetésére ennek eredményeként 2008. június 28-án került sor.