Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NyírbéltekMagyarországSzabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeSzabolcs történelmi vármegye - Nagyboldogasszony-templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2025.11.16.

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

Nyírbéltek - Nagyboldogasszony-templom

A nyírbélteki katolikus templom magaslaton fekszik, szentéllyel az utca felé. A templom a történelem folyamán sokáig romokban hevert, ezért erős átalakítás nyomai láthatók rajta. A homlokzata elé torony került, úgy hogy az eredeti homlokzat formája nem állapítható meg. 

A bejárat ma nyugaton, a torony alatt van. A középkorban azonban, amint az a lábazaton is látszik, délről nyílott. Az ablakok szintén későbbi korból származnak a hajón is és a szentélyen is. A támpillérek az épület négy sarkán átlósan, a diadalívnél merőlegesen állanak, és a szentély keleti falának a közepénél is találunk egyet. 

A hajó szentélyének belső hossza 9,50, szélessége 6,70 m. A szentély északi és déli falának méretei : 5,40 m ; keleti és nyugati mérete : 5,60 m. 

A freskók nyomaiból ítélve a keleti oldalon két ablak volt. A sekrestye későbbi hozzáépítés, a szentélybeugrás itt kisebb, mint délen.  Belsejében a diadalív már nincsen meg, a freskó körvonalai őrizték meg a dongaboltozat vonalát.  A keleti falon levő freskó a Kálváriát ábrázolja, mely a Zsigmondkori olasz és magyar ruházatból ítélve, a XV. század első felében keletkezhetett. Maksai szerint a község a XII. század végére már kialakult. 1325-ben, illetőleg 1354-ben a Kállayak és a Czudarok osztozkodnak rajta. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai monográfiájában: "1430-ban a Kállayak voltak a földesurai. 1440-ben „Beelthyk” formában találjuk, a mikor a Rozgonyiak a Czudar családtól veszik zálogba. A XVIII. század második és a XIX. sz. első felében a következő birtokosai voltak: gróf Dessewffy Kálmán, Kállay Ferencz, Kállay Mihályné, Kállay Karolina, Eördögh Terézia és Fráter Józsefné és jelenleg gróf Dessewffy Miklós, gróf Károlyi Gyula örökösei és báró Wagenheim Czeleszta. 1773-ban a császáriak és a kuruczok közt a község határában ütközet volt, mely a kuruczok vereségével végződött. A községben levő gör. katholikus templom 1629-ben épült, a róm. katholikusnak építési ideje ismeretlen". A templom az 1779-es Canonica Visitatio leírása szerint 1222-ben épült. Ezt az adatot egy 1777-ben levert gótikus felirat nyújtotta.

Forrás: Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

GPS: É 47° 41.913 (47.698551)
K 22° 7.594 (22.126560)

Információk: a templom a település központjában kereshető fel.

Utolsó frissítés: 2025.11.16.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025