Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Sóly, Magyarország, Veszprém vármegye, Veszprém történelmi vármegye - Református templom
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2025.12.11.
A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.
Sóly református templom
Sóly Veszprémtől 12 km-re keletre, a Séd völgyében fekszik. A református templom a völgy síkján, a Séd jobb partján áll.
A sólyi templommal összefüggésbe hozható legkorábbi írott forrás a veszprémi püspökség alapítólevelének 1257-es átírásában található, mely szerint az oklevél kiadására 1009-ben Sool birtokon Szent István vértanú kápolnájánál került sor. Sóly, más néven Betereg birtok, elsőként a veszprémi káptalan birtokainak összeírásában tűnik fel (Betereg, quod aliter Soyl nominatur). A Betreg faluban álló, üresedésben levő királyi kápolnát (icapellam nostram vacantem in villa Betreg) II. András király 1221-ben a veszprémi káptalannak adja. Betereg faluban királyi udvarnokokat említenek 1272-ben. A templomról a későbbiekben nem ismerünk a középkorban írott forrást. 1353-ban a Himfi család sólyi birtokrészét említik.
Sóly 1000 éves temploma jellegzetes Árpád-kori templom, ún. egyhajós, egyenes-záródású épület. A templom 5x9,5 m belméretű hajóból, 4,3x4 m belméretű, a hajó hossztengelyétől dél felé ferdén tájolt, egyenes záródású szentélyből és a hajóhoz nyugat felől csatlakozó, 1902-ben épült toronyból áll. A hajót és a szentélyt vakolatból képzett egyszerű fejezetekkel tagolt félköríves diadalív választja el egymástól. A templom síkfödémes, a szentélyben keleten és délen egy-egy, a hajón délen felül három szegmensíves ablak, a karzat alatt délen egy négyzetes ablak nyílik. A belülről befalazott, kívülről utóbb kibontott szemöldökgyámos középkori déli kapu profilálatlan, nagy kőtömbökből áll, több utólagos faragás nyomát viseli. A hajóban négy oszlopra támaszkodó, a hajó hosszának Ny-i felét elfoglaló XX. század eleji fakarzat áll. A templom nyugati és déli oldalán kőkerítéssel határolt szűk udvar található. Az udvar területén a terep fel van töltve, ennek egy részét a déli oldalon eltávolították a vízelvezetés rendezése során. formában. Török kori pusztult állapotából 1706-ban hozták rendbe az akkor már régen a reformátusok által használt templomot. 1762-ben még nem volt tornya, de az egy 1781-ben felvett iratban már szerepel. Legkésőbbi barokk átépítésének idejét talán a szószék felett egykor látható 1775-ös évszám jelezte. A díszítetlen, fehérre meszelt belsőben a diadalív északi oldalán falazott szószék felette barokk fa hangvető. Nyugati végén négy pilléren álló karzat, padjai barokk vonalú falusi asztalosmunkák.
Első írásos említése 1009-ből származik, arról az oklevélről, melyben első királyunk, Szent István Veszprém Püspökségének falvakat és várakat adományoz. Ez az oklevél első említése Veszprém, Fejér, Pest és Zala (Kolon) megyéknek, ily módon az 1000 éves vármegyerendszernek is. 2009-ben Sólyban ünnepelték fennállásukat az 1000 éves megyék, az eseményt emlékkő idézi a templom padlózatában, a bejáratnál.
A 2009-ben befejezett belső régészeti ásatásokon előkerült nyílhegy és cserépbogrács darabok alátámasztani látszanak azt a helyi hagyományt, mely szerint a Séd völgyében, Sóly és Királyszentistván között zajlott le 997-ben a történelmi jelentőségű csata: István fejedelem legyőzte az ellene lázadó Koppány vezért, ami lehetővé tette a magyar állam és a keresztény egyház megszervezését. A győzelem emlékére István király kápolnát építtetett. A templomi ásatások alapján az is elképzelhető, hogy itt rejtették el Vajk herceget a Veszprémet felmenteni készülő seregek, és itt imádkozott az ifjú herceg Isten gondviseléséért, míg Hont, Pázmán, és Vecellin lovagok vezetésével a csata eldőlt. Ez indokolhatja, hogy István király egy akkoriban mocsaras területen - mely ma is a falu vízgyűjtő területének része - építette fel fogadalmi kápolnáját és nem valamelyik közeli domb tetején. E kápolnát a mai református templom falai foglalják magukban.
A templom értékelésében kiemelkedő szerepet játszik a főhajóban feltárt 20 gyermeksír, melyek sajátos temetésének okát és egymáshoz fűződő viszonyukat még vizsgálják a régészek. A valószínűleg kora középkori sírok, vagy az ún. „aprószentek” tiszteletének tudhatók be, vagy valamely kiváltságos család tagjai lehettek.
A reformációnak köszönhetően Európában is egyedülálló díszítő ornamentika került felfestésre a templombelső falára, az ablakok és a diadalív köré. A falfestések gyönyörűen bizonyítják, hogy református őseink nem fehér, hanem csodálatosan kifestett templomokban hallgatták az igét.
A templom kazettás mennyezetét és karzatát az Iparművészeti Múzeum őrzi, melyeket Koós Károly vásárolt meg a múzeum számára, így ma csak a szószékkorona őrzi a templomban az eredeti díszes fafestések emlékét.
Az „1000 éves sólyi templom” hazánk legrégebbi falusi műemlék temploma, a keresztény magyar állam bölcsője; mind fizikai megjelenésében, mind eszméjében egyedülálló, amit az épület jelképez.
2013 májusában Magyarország Kormánya történelmi emlékhellyé nyilvánította.
Forrás:
https://ertektar.vpvarmegye.hu/
Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)RÁCZ Miklós: A sólyi református templom régészeti kutatásának eredményei (2004, 2008-2009)
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993) MűemlékekI. Balatonkenesétől Tihanyig
A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.
| GPS: | É 47° 7.755 (47.129246) |
| K 18° 1.994 (18.033241) |
Információk: cím: 8193 Sóly, Árpád köz 1.
Utolsó frissítés: 2025.12.11.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.

