Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hasfalva, Schloss Samersdorf

Hasfalva (Haschendorf) település Sopronnyék mezőváros része Burgenland tartományban, amely Soproni-hegység déli lábánál fekszik. A települést 1370-ben említi oklevél "Harsandorf" néven, majd 1377-ben "Horsondorph" alakban szerepel oklevélben. A Haschendorfer család ősi birtoka, akik bár erre semmilyen írásos említés sincs, azt még a 13. század végén kaphatták. A család neve 1325-ben tűnik fel abban az oklevélben, mely szerint az elhalt idősebb Haschendorfer Wolfing a Moson vármegyei Hof nevű birtokára Nagymartoni Lőrincz javára 500 talentum íratott.

1447-ben neve szerepel abban az oklevélben, melyben Fraknói Margit és Valpurga Fraknó várát Albrecht osztrák herceg birtokába adják. Ekkor tehát a falu Fraknó tartozékát képezte, majd a 16. században szintén Fraknó, illetve Kismarton várainak tartozékai között említik. 1529-ben és 1532-ben Hasfalvát is elpusztította a török.

Prickler szerint a burgenlandi Samersdorf kastélyt 1661-ben a Esterházy Pál, építtette, valószínűleg egy korábbi udvarház, vagy kastély alapjaira.  Zisper azonban azt írja, hogy Samersdorfban épült egy vadászkastély, amely Nádasdy Ferenc gróf tulajdonában volt. A kastélyról - bár a nem megfelelő felírattal - fennmaradt Matthias Greischer 1680 körüli rézmetszete, amely egy méltóságteljes, egy részben háromszintes épületet ábrázol egy fallal körülvett francia kertben, háttében a Sopron-hegységgel. Kettős ablakai impozáns szobákra utalnak. Eredetileg franciakerttel és tavakkal volt körülvéve. Greischer ábrázolása erődített jelleget mutat. Az I. és II. katonai felmérés is zárt jellegű objektumot rajzol.

Greischer rézmetszete alapján feltételezhető, hogy egy a Fraknó várában őrzött vasládára és a vár egyik ajtótáblájára a samersdorfi vár ábrázolását festették. A vár nem maradt fenn a rézmetszeten látható formában. Valószínű, hogy az 1683-as bécsi török ​​hadjárat során megsérült, és ezt követően sem állították vissza eredeti állapotába, ahogyan azt Greischer ábrázolta.

Az Esterházy család uralkodása alatt a kastély - a szomszédos nagy Lakompak és Sopronkeresztúr kastélyaihoz, valamint a kismartoni és esterházi rezidenciákhoz képest - már nem bírt jelentőséggel, ezért eladták. A következő évszázadokban Samersdorf gyakran cserélt gazdát. A kastély és tulajdonosainak történetét Zisper részletesen leírja, különösen az 1850-től kezdődő időszakra vonatkozóan. A kastélyról fennmaradt egy Rudolf Klaudus által 1929-ből származó festmény, amely expresszionista színekkel ábrázolja a ma is álló épületet.

A kastélyt 1945-ben tűzvész pusztította el. Bár az épületet az 1950-es években magántulajdonosa ismét lakhatóvá tette, eredeti jellegét jelentősen megváltoztatták, így az eredeti szerkezetéből nagyon kevés maradt meg. Az egyetlen emlék, amely egykori kúriára utal, az északi szárnyban található profilált portálfélfa. A szemöldökfán az 1661-es évszám látható. A fenti háromszög alakú oromfal díszes paneljén indás díszítés látható. Az északi szárnyban két pince található, négyzet alakú, téglából épült központi pillérekkel, amelyek az alsó boltozatokat támasztják alá. A pincebejárat rusztikus. Az emeleten számos boltozatos helyiség maradt fenn ovális stukkó díszítéssel. A kert felőli toronyszerű építményt a 20. század második felében bontották le.

Keserű László, 2025

Források: 

Stefan Spadt: Geschichtliche Erhebungen über Samersdorf bei Neckenmarkt - 3/2008
Prickler, Harald: Burgen und Schlösser im Burgenland, 1972
Abgebildet in Guglia, Otto: Burgenland in alten Ansichten, 1986
Matthias Greischer: Szamosfalva - Hassendorf
Burgenlands Burgen und Schlösser - Josef Karl Homma - 1961
Die Kunstdenkmäler des pol. Bezirkes Oberpullendorf - Judith Schöbel - 2005
Österreichisches Burgenlexikon - Georg Clam Martinic - 1992
Zisper, 1963