Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pozsonypüspöki, Szent Miklós-templom

Püspökit ma a Kárpát-medencei helységneveket magyarul is feltüntető térképeken Pozsonypüspöki néven találja meg az érdeklődő olvasó. A csehszlovák, illetve szlovák uralom alá kerülés óta a hivatalos neve előbb Biskupice pri Dunaji, majd Podunajské Biskupice lett. Bár 1972 óta Pozsony egyik külvárosi kerülete, nevét a legtöbb térkép még külön feltünteti.

Püspöki története sokak szerint nem az első, 1221-ből származó oklevéli említéssel kezdődik, hanem annál lényegesen korábbi a település.

A település legkorábbi említéséről csak közvetett adatok vannak, de ezt valamennyi kutató hitelesnek fogadta el. Ez a dátum 1221, ami egybeesik a templom építésének idejével. Ettől az időponttól kezdődően egyre gyakrabban találkozhatunk a különböző okból készült régi papírokon a Püspöki név változatos formáival (Pyspyky, Pyspeky, Pispucky, Pispuki, Piskeky, Piskekij stb.) és itt szeretnék hangot adni ismét a magánvéleményemnek. Szerintem bárhogyan is írták, mindig Püspökinek ejtették a település nevét.

A mindvégig katolikus templom története valószínűleg korábbi, mint az a régi forrásokból kiderül. Hiszen ha itt volt Anno avar püspök székhelye, akkor már templomnak is kellett valahol állnia, bár ennek nyomát mindezideig nem találták meg. Szent István államalapító királyunk az 1008-ban alkotott törvénykönyvének 34. fejezetében kötelezővé teszi, hogy „Minden 10 falu templomot építsen….”. Valószínűleg a meglévő épület alkalmas volt a környék híveinek a befogadására és alapjai a mai templom alatt rejtőzhetnek. Nyilvánvaló, hogy Felső-Csallóközben Püspöki volt egy ilyen tíz faluból álló közösség központja, hiszen tudomásom szerint egészen a XVII. század végéig is kilenc környező település tartozott a plébániához. A ma is álló templom építésének kezdeteként az 1221-es dátumot el lehet fogadni. (Van egy közszájon forgó monda, amely szerint a templomot az utca másik oldalán egy kisebb magaslatra kezdték építeni, de éjszaka a köveket az angyalok áthordták a mai helyére, ahol egy öreg temető volt. Így azután itt épült fel a templom.) Védőszentje a kezdetektől a mai napig Szent Miklós, alakját megtaláljuk Püspöki címerében is. A legrégebbi részek kora-gótikus stílusban épültek, ennek jegyeit megfigyelhetjük a szentélyben, a hajó oszlopain és a sekrestyében.

Magát az épületet a fennállása során többször átépítették, a legutóbbi átalakítást 1937-ben végezték rajta, amikor is Tyukoss Evangelista János esperes plébános a már eredetileg is monumentális háromhajós épületet további két oldalhajó építésével megnagyobbította. Templomunk így a Csallóköz egyik legnagyobb és bízvást állíthatom, a legszebb egyházi épülete lett.

Gyönyörű pasztellszínekben pompázó belső tere, Róth Miksa készítette üvegablakaival kiemelkedő példája a jó ízlésű díszítőművészetnek.

A templom veszély esetén védelmet nyújtott a környéken lakóknak is, a mai napig álló erős kőfalkerítés alkalmas volt arra, hogy visszatartsa az ostromeszközökkel nem rendelkező támadókat. 

Forrás:

https://www.szelepcsenyi.hu/pozsonypuspoki-az-emlekeinkben/puspoki-tortenete

Váliné Pogány Jolán: Az örökség hagyományozása (Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890) OMH 2000