Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kisgyőr-Tebe-puszta, Tebe-vár - Melegvíz-lápai földvár

Kisgyőr határában egy régi turistatérkép, Répáshutától mintegy 3 km-re délkeletre, a Balla-völgy és a Hór-patak völgyének találkozásánál, Tebe-pusztával szemben „Földvár" helynevet tüntet fel. Az I. világháborút követő években a területre lucfenyőt telepítettek, melynek talaj-előkészítő munkái során vált láthatóvá a gerincátvágás és az annak földanyagából kialakított terasz. Mikor pár évvel később a Vigyázó-féle Bükk-kalauz munka bejárásait végezték, a helyi vezető említhette meg ezt, és így kerülhetett bele az 1932-ben megjelent kalauzba "Földvár" jelöléssel.

A Nováki Gyula - Sándorfi György által összeállított, Történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig (1992) című mű anyaggyűjtésekor, a szerzők a fenti információk alapján, azonosították és bejárták helyszint. Az akkor még a fenyvessel borított hegyen erődítésnek nyomát nem találták. Így a helyszínt csupán az elnevezése miatt szerepeltették a "Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok" részben.

A lelőhely 2018 után került ismét a látókörbe, mikor a felmelegedés miatt pusztuló fenyvest tarra vágták, a helyét pedig fiatal tölgycsemetékkel telepítették be. Szádeczky Kardoss Géza, a Várak a Bükkben túramozgalom kötetének 2022-es frissítésekor járta be és írta le a helyszínt és környezetét. Megfigyeléseit összegezve azt a véleményt fogalmazta meg, bár a nyereg átvágása jól érzékelhető és a teraszos kialakításnak is láthatók gyenge nyomai, azonban inkább egy be nem fejezett erődítés nyomai láthatók a felszínen.

2026 februárjában Keserű László járta be a helyszínt. Ekkor a helyszín alapos bejárásán túl, légi felvételeket is készített a vár és környezetéről, melyeken szépen kirajzolódik a várhegy szerkezete. Jól érzékelhető a hegynyereg keleti részén kialakított átvágás és a belső plató kettős kialakítása.

A Tebe-rét déli, kiöblösödő része felett található, az a délnyugati irányba kinyúló magaslat, amely a Tebe-rét síkja fölé, mintegy 60-65 méterre emelkedik. Tszf. magassága a legmagasabb ponton eléri 412,5 métert. Az erődítést csak kelet felöl, a nyereg irányából lehet megközelíteni, a többi oldalról a hegyoldal igen meredek. A vár hossza az átvágás külső szélétől, a nyugati orr-rész teraszának külső pereméig 126 méter. Szélesége a nyugati orr rész előtti markáns felkör alakú teraszának legszélesebb pontján, megközelítően 33-35 méter, míg a gerinc meghatározóan hosszú részén 10-15 méter között változik.

A nyeregátvágás szélessége 3-5 méter és láthatóan erősen feltöltődött, feltehetően a területen végzett többszöri erdészeti munkáknak köszönhetően. Az átvágás árokíve, keskeny terasz formájában még egy ideig követhető a várhegy déli és északi oldalában. Az északi, kevésbé meredek oldalon, egészen az orr-rész teraszos kiszélesedéséig érzékelhető, igen gyenge formában. A megfigyelését nehezíti a friss telepítés cseperedő növényzete és az itt húzódó vadkerítés vonala is.

A kettős plató keleti része előtt, mintegy 1,5 méteres terepszint lépcső, sziklakiugrás érzékelhető, előterében egy átvágásnak is tekinthető kicsiny árokkal. Ez követően egy keskeny plató következik kb. 20 méter hosszban, majd egy kisebb szintlépcső után érkezünk meg a szélesebb nyugati platóra. Ennek orr-része előtt helyezkedik el a korábban már említett félkör alakú terasz, mintegy 2-2,5 méterrel alacsonyabb szinten. Sáncolat nem övezi, amely talán nem is volt indolokolt a meredek hegyoldal miatt. A vár központi részének tekinthető nyugati plató déli részén, jelentős számban látható kőtörmelék. Ugyanez igaz a várhegy déli oldalára is.

A gerincátvágástól keletre, a nyerget ismeretlen időpontban, mesterségesen kimélyíthették mintegy 15-20 méter hosszúságban és kb. 3-4 méter mélységben. Ennek keleti végéhez érkezik meg a forrás völgyéből, a napjainkban is használt erdészeti út, majd innen halad tovább felfelé kapaszkodva északkeleti irányba.

A várat az írásos források és a szakirodalom nem említi. Stratégiai szempontból a magaslat megfelelő a helynek tekinthető vár építésére, amely alatt régen egy fontos út haladt a Hór-, a Gyertyános- és a Szinva-patak völgyein keresztül Mezőkövesdről a Dél-Bükkön át Miskolcra. A vár a jellege és elhelyezkedése a középkori keletkezést valószínűsíti. Méretei alapján nem tekinthető egyszerű kisvárnak. A területről korhatározó leletről nincs ismeretünk. Jövőbeni kutatása és az ebből várható leletanyag remélhetően választ adhat keletkezésére, fennállására, vagy akár a befejezetlen felhagyására.

Keserű László, 2026

Források:

Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig.
Budapest - Miskolc, 1992 - III. Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok

Szádeczky-Kardoss Géza:  Várak a Bükkben túramozgalom, 2023

Keserű László: Kisgyőr-Tebe-puszta, Tebe-vár - Terepbejárási feljegyzések - www.varak.hu, 2026