Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zalaszentgrót, Kisszentgrót, Csonka torony (Romtorony)

Kisszentgrót valamikori három templomának összes, ma fellelhető maradványa a Csonka torony, vagy Romtorony. Az egykoron kolostorral egybeépített templom történetéről nem sokat tudunk, alapításának ideje is teljesen bizonytalan. Maga a templom a 13. században épülhetett román stílusban. A későbbi századokban kolostortemplommá alakítják át. Egyes feltételezések szerint a templomos lovagoké lehetett, amely a rendük feloszlatása után a ferencesekhez került. Első írásos adat, ami meglétére utal 1492-ből származik, azonban a ferences kolostorok jegyzékében csak 1516-ban történik először említése.

A Kőszeg felé vonuló török sereg 1532-es pusztítása után újjáépült a kolostor, 1535-ben még öt szerzetes tartózkodik a falai között. De 1542 után megszűnik falai között a szerzetesi élet, miután a Hagymásiak protestáns hitre térnek és elűzik a ferenceseket. A templom tovább él, nem pusztul el. A protestánsos használják a 18. század második feléig. Ekkor az ellenreformáció hatására, a mezővárost birtokló Batthyányak elrendelik lebontását, hogy abból az urasági majort megépítsék. A kolostor részéből már korábban a Szent Imre templomhoz vittek anyagot.

A polgárvárosiak kérésének eleget téve, a birtokos földesúr az egyik tornyot meghagyatta, hogy az haranglábként szolgálja az ottlakókat. Szintén megmaradt a hozzá csatlakozó szentélyfal és sekrestyefolyosó kis részlete.

Az 1979-80-as régészeti kutatások után a templomrom műemléki helyreállítása megtörtént. Feltáratlanul maradt a templomtól északra állt kolostor. Napjainkban látható, a Nádas-patak déli partján szabadon álló, keletelt, egykor poligonális szentélyzáródású templom szentélyének északi fala, illetve a hozzá kapcsolódó tornya, valamint a szentély északkeleti támpillérének indítása. A szentélyfalon megmaradtak a gyámköveken a bordás keresztboltozat indításai. A szentélyből a toronyaljba nyíló, csúcsíves ajtót rekonstruálták. A torony keleti falán feltehetően másodlagos felhasználású, román kori félköríves záródású, kőkeretes ablak látható. A 15. században a szentély bővítették, illetve az északi oldalhoz tornyot és egyszárnyú kolostorépületet emeltek.

Források:

Tájékoztató tábla a romoknál, illetve a település hivatalos weboldala
Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 25. Zalaegerszeg, 1986