Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Celldömölk, Bencés apátság és Boldogságos Szűz-templom romjai

Részben helyreállított romként látható ma a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt középkori bencés apátság temploma. Amikor okleveles adatainkban 1252-ben feltűnik, magánszemélyek voltak a kegyurai. Bár írásos bizonyíték nem maradt fenn róla, de a történeti emlékezet és a helyiek elbeszélését lejegyző több írott emlék megőrizte, hogy az apátságot II. Béla alapította. Erre hivatkozva tették néhányan a kezdeti időpontot 1133-ra.

Utóbbinak látszólag ellentmond a templom viszonylag kis mérete (9 x 19 m). Viszont döntő bizonyítéknak tűnik, hogy az apátnak harcos jobbágyai is voltak, akik a későbbi Nemesdömölkön és Nemeskocson éltek. Ilyenekre tudtommal csak királyi alapítású rendházaknál van példa.

A ma már Dömölkkel egybeolvadt Alsóság egy Árpád-kori udvarnok ispánság névadója volt. Valószínűleg ettől nem függetlenül épült a mára gyakorlatilag elfeledett,a múlt században teljesen lebányászott Ságsomlyó vára, mely az egykor a mainál kb. 10 m-rel magasabb Sághegy tetején állt.

Dénes József véleménye szerinti felvetés, hogy Dömölk esetében is egy korai királyi udvarház lehetett a bencés kolostor alapításának előzménye. Annak temploma lett a kolostortemplom, ami magyarázatot adhat valóban szerény méretére. Egy hasonló eset a Zircen feltárt 11. századi királyi udvarház épületegyüttsének hasonló méretű (11 x 20 m) temploma.

A kolostort a 13. században gótikus stílusban átalakították, majd a 14. században a szentély fölé és boltozatot építettek. A szentély ebből az időből szárzamzó freskótöredékeit a 19. században még teljes alakjukban lehetett látni. A templom déli szomszédságában a régi, ismeretlen időkben nyom nélkül elpusztult kolostor emelkedett.

A dömölki kolostor a török időkben (16-17. század) szakállas puskákkal ellátott végvárként is funkcionált. Ma már az egykori védelmi funkció nyomai nem láthatók.

1803-tól magtárnak használták, majd 1930-körül műemléki védettséget kapott. A II. világháborút követően 1946-ban gránátrobbanás döntötte le az északi és a déli falat. A tornyot 1948-ban állították helyre.

Források:

Dénes József: Celldömölk kőzépkori kolostora
https://djnaploja.wordpress.com/2015/08/19/celldomolk-kozepkori-kolostora/

Celldömölk - Bencés apátság: Tájékoztató tábla a helyszínen.