Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Cserög - ČerevićSzerbiaVajdaságSzerém történelmi vármegye - Cserög, Csörög vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

„…Cserög (Čerević) várkastélya előbb a Garaiakhoz, utóbb Corvin Jánoshoz tartozott…” (�uro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.).

Engel Pál adatai szerint: a Szerém vármegyéhez tartozó Csörögként, de Cserögként is ismert vár, 1333-1359/72-ig a királyé volt, majd 1359-ben, vagy 1372-ben a Garai családhoz került, akik 1481-ig bírták, majd ezután Corvin Jánoshoz került (1482-1504), hogy az enyingi Török családé legyen (1504-1525.).

A várhoz tartozó település mezővárosként jelenik meg 1478-ban, majd városi rangban szerepel a török hódoltság idején (1570 körül), s mint ilyen a cserevityi nahije székhelyeként hané adóbesorolást kapott.

Bővebbet: Gere László: Várak a Szerémségben

A vár mai állapota:

A vár, egy megközelítőleg és ÉNy-DK irányú hegycsúcson fekszik. A 2007. március 16-án végrehajtott terepbejárás igazolta a vár alaprajzi formáját azzal a kiegészítéssel, hogy a vár délkeleti végét, egy sáncárok és az árokból a külső oldalra kidobott földből alkotott sánc választja el a magasabban lévő hegygerinctől. A vár falai általában csak a földfelszínével megegyező magasságúak, kivétel az alaprajzon egy vastag toronyszerű részletet, ahol még nagyon jól láthatók a maradványok. Kívülről azonban a falak magassága, helyenként eléri a 1 métert is.

Egy fontos és személyes megjegyzés a vár történetéhez.! Véleményem szerint, a Cserög várához kapcsolható történeti adatok két várról szólhatnak. Az egyik a királyi várként ismert , nehezen megközelíthető Cserög vára, mely a bejárt helyen megtalálható. A másik adat a Garai család egyik tagjához köthető, ez pedig egy, a mezővárost és a dunai forgalmat is ellenőrző castellumra vonatkozhat, mely éppen az előbbi okok miatt a település melletti löszpart egyik magaslatán lehetett. Ennek a helye már nem ismert, sőt a helyi önkormányzatnál sem tudnak róla semmit, de elgondolkodtató, hogy a település központjában található plébániatemplom fölött településrészt, ma is Grad-nak, azaz várnak nevezik. Az egyébként már beépült hely a formája szerint, alkalmas lehetett egy zászlós úr kastélyának az elhelyezésére.

A várat 2007. 03. 16-án bejárta: Szabó Tibor, Karczag Ákos és Szatanek József.

A vár megközelítése:

Az általunk felkeresett ma Gradac-nak nevezett helyen levő vár meglehetősen eldugott helyen van, ezért felkeresését csak elszánt várkutatóknak ajánljuk.A romokat két irányból is meg lehet közelíteni. Az egyik Rednek (Vrednik) várától indul, majd a vártól északnak fölkapaszkodva, egy hegygerinci, aszfaltos útra érhetünk. Itt balra, egy Letenka nevű ifjúsági tábor irányába fordulunk, hogy először elérjük a Brankovácnak nevezett üdülőházat, majd az elhagyva tovább menjünk a Fruška Gorának nevezett hegység legmagasabb pontját jelző TV adótoronyhoz. Az adótornyot balról megkerüljük, majd egy hirtelen jobbra kanyarodó és meglehetősen meredek földútra térünk rá, mely egy meglehetősen elhanyagolt pihenőhelyhez vezet (Črveni Šot). Innen nyugatnak, egy kék (mára meglehetősen halvány) jelzés vezet egy darabig, melyről azonban annak északra fordulása miatt, le kell térnünk dél-délnyugati irányba. Innentől már egy jelzetlen, de jól járható út vezet a várig. Ennek bejárása során, még egy északnak és lefelé vezető úttal találkozhatunk, de nekünk továbbra is, még kb. 1 kilométert nyugatnak kell megtennünk ahhoz, hogy elérjünk a várhoz! Ehhez mást nem kell tennünk, csak nyugatnak és lefelé és mindig a gerincen kell mennünk, míg el nem érünk egy olyan pontig, ami után, már csak északnak mehetünk. Nos ez az alig járt, jelzetlen ösvény vezet a várhoz. Fontos, hogy a gerincről sohase térjünk le, mert könnyen eltévedhetünk.

/Szatanek József/

GPS: É 45° 8.998 (45.149967)
K 19° 40.854 (19.680901)

A várba eljutás legegyszerűbb módja: A Crveni Csotnál elindulunk a kék jelzésen, és mintegy félórát megyünk rajta (ez fontos információ!!!!!-mert pl. a torony után nem sokkal van egy letérés balra, amelyik egy elég hasonló és ugyanolyan magasságú csúcsocskában végződik, mint amin a vár van, továbbá a Potoranj patak egyik ága is valahol itt ered. Mintegy fél óra múlva odaérünk az útkereszteződéshez, ahol "V"-alakban szétválik az út. Jobbra folytatódik a kék jelzés , de aki a várba megy, annak a BAL OLDALI ösvényt kell választania ( az most mellékes, hogy mintegy 8-10 perccel elotte a kék ösvényen van egy éles kanyar a14/21-es erdészeti régiók határán, de ennek semmi jelentosége, mert mi a kék ösvényen haladunk tovább...) FONTOS:"V"alakú útkereszteződés a 14/18-as régiók határánál van, és ezek a számok pirossal föl vannak festve a fára.A középen lévő fára, meg a jobb oldalira is. Miután a V-kereszteződésen elindultunk balra,mintegy 150 méter után az "elso utcán" balra kell fordulnunk,s bár utána még megyünk vagy 20percnyit, szinte már el sem tévedhetünk... A második bal oldali letérésnél egy cirill "g" van a fába vésve-a Gradac szó rövidítése. Tehát mégegyszer: a kék ösvényen félóra és utána 2X balra. Ennyi az egész. / Pecze Rózsa/

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció