Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sajógalgóc, vár

Sajógalgóctól délre, a község mellett fokozatosan emelkedik ki a 262 m magasságú Várhegy, melyet keskeny hegynyereg köt össze nyugatról a szomszédos Nagy-heggyel. A vár a hegygerincből 2-3 méternyire kiemelkedő kúpra épült.

A vár központi platóját közel háromnegyed részben jó megtartású árok veszi körbe. A déli, legmeredekebb oldalon nem ástak árkot, itt a hegy éles, természetes pereme adta a védelmet. A vár keleti oldalán az egykori árokba három, ágyúállásnak feltételezhető különálló kis földművet építettek.

A felső plató kissé szabálytalan kör alakú, átlagos átmérője 23-25 méter. A vár területén habarcs, tégla, vagy kő nyomát a felszínen nem találni, korhatározó lelet sem bukkant elő.

Galgóc falut először 1346-ban említik, mint a Rátót nembeli Porch fia Nagy Leusták részbirtokát. A nemzetségből származó családok közös birtoklásából később leggyakrabban a kazai Kakas család szerepel 1479-ig. A Kakasok birtokrésze 1485-től adomány útján az egri káptalané lesz, aki 1504-től a Járdánháziak részbirtokát is megvásárolja.

A várban a közelmúltban a miskolci Herman Ottó Múzeum végzett szondázó jellegű régészeti feltárásokat. A vármagban kőépület nyomait nem találták, ezért feltételezhető, hogy faszerkezetű épületek álltak benne, peremét pedig fa kerítés, vagy paliszádfal övezte.

Az előkerült leletek 90 százaléka a késő Árpád-korra, a 13-14. század fordulójára tehető. Az Árpád-kor nemesi várak sorában a Miskolc nemzettség ekkor emelte a vadnai várat, a Kövér család Sajóvezden, míg a Rátót nemzettség a galgócon  építkezett a 13. század hamadik harmadában.

A 14. században azonban a királyi hatalom újbóli megerősödésével ezek a várak szükségtelenné és gazdaságtalanná váltak. Többségüket felhagyták, mások konfliktusok áldozatává váltak. Galgóc várával is ez utóbbi történt. Pusztulását az előkerült leletek alapján ostrom és tűzvész okozta.

A husziták magyarországi terjeszkedése során a vár ismét szerepett kapott. 1457-58 között a térség más váraihoz hasonlóak a husziták Galgóc felhagyott várát is megerősítették és rabló portyáikkal rettegés alatt tartották a környéket. Az egyetlen korabeli elbeszélő forrás Bonfinitől származik, aki szerint Galgóc (és Vadna) várát Komorovski és Valgata huszita vezérek sietve építették. Mivel Vadna erődítménye esetében az ostromot okleveles forrás is említi, nem vonható kétségbe, hogy Bonfini valós történeti eseményt írt le.

1458-ban Mátyás királlyá választását követően Rozgonyi Sebestyén, a király parancsára ostrommal elfoglalta Vadna várát. A husziták a galgóci várba húzódtak meg, de végül az ottani ostromot be sem várva elmenekültek. A várat a király parancsára lerombolták, az többé nem épült fel.

Források:

Dobosy László, Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén. 1975

Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig.
Magyarország várainak topográfiája 1. Budapest-Miskolc, 2007

Dr. Szörényi Gábor András - A miskolci Herman Ottó Múzeum tájékoztató táblája a várban