Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rimabánya, erődített templom

Rimabánya (Rimavská Baňa) község Rimaszombattól 15 km-re északra, a Rima folyó partján fekszik. A települést a 12.–13. században német bányász telepesek alapították. Első írásos említése „Bana" alakban 1270-ből származik, majd 1334-ben „Banya", 1456-ban „Rymabanya", 1596-ban „Ryma Banya alias Korona Banya" néven említik a források.

Rimabánya eredetileg a kalocsai érsekség birtoka. 1266–1272 között a helység közelében, a Szinér-hegyen gazdag aranybányákra bukkantak, melyek egyre több bányászt vonzottak a vidékre. 1268-ban István kalocsai érsektől városi szabadalmakat nyert, 1270-ben pedig lakosai adóelengedésben részesültek. A bányák azonban idővel elveszítették jelentőségüket s így a város is hanyatlásnak indult. 1439-ben Rimabánya már az ajnácskői vár tartozéka.

A település közepén, az országút felett meredeken emelkedő dombtetőn, magasodik az erődített műemléktemplom. Helyén egyes vélemények szerint az Árpád-korban kisebb vár állt. A XIII. században épült templom köré Giskra huszitái emeltek lőréses erődfalat, szentélyapszisát megvastagítva egybefalazták a kapuvédő őrtoronnyal. A husziták elűzése után a guthi Ország család birtokolta Rimabányát. A XVI. század közepétől a templom erődítményei a török portyázók ellen nyújtottak védelmet a környéken élőknek. Később a templomot részben átépítették, szerencsére kerítőfalához nemigen nyúltak, így az napjainkban is olyan, mint a középkor végén volt.

A templom szentélye szabálytalan, poligonális záródású, bordás keresztboltozat fedi. A hajóban festett kazettás mennyezet található. Az eredeti épületnek nem volt tornya, a ma is látható barokk-klasszicista harangtorony atipikusan a szentély északi falához épült a 18. században. A templom déli és nyugati oldalán profilált későgótikus kőportálok őrződtek meg, a szentélyben pedig bemélyedéses pasztofórium gótikus ráccsal.

A templom eredetileg kívülről és belülről is festményekkel volt díszítve. Ezeket részben 1893-ban tárta fel Groh I., a teljes feltárásra és restaurálásra 1956- 58 között került sor. A templom legjobban megőrződött festménye a hajó északi falán található: a Szent László-legendát ábrázolja. A Szent László-legenda alatti sávban szentek képei maradtak fenn bekeretezett mezőkben. A rimabányai templom festményeinek nagyobb része a huszita hadak megszállása alatt pusztult el. A beltérben értékes kazettás mennyezet található 1783-ból, barokk oltár 1745-ből szószékkel (1747) és faragott kóruspaddal (1695).

Sajnos 2025 decemberében, a kapu melletti falszakasz drasztikus állapotromlása miatt, a falszakasz 20 méteres szakaszát alapig vissza kellett bontani. A munkálatok 2026 nyarán még zajlanak, de a templom látogathatósága a júliusi és augusztusi hónapokban biztosított! A falszakasz visszaépítésére várhatóan 2027-ben kerül sor.

Források:

Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye. Bp. 1903. 88, 465.

Ludwig Emil: Felvidéki műemlékkalauz. Bp. 2000. 136-137.

Gótikus út Egyesület: gotickacesta.sk