Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

HatvanMagyarországHeves megyeHeves vármegye - Vár

  • Történelem
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép


Budapesttől keleti irányban, az M3-as autópályán könnyen elérhetjük Hatvan városát, ahol a Zagyva folyó közelében emelkedik a Grassalkovich-kastély. A barokk épülettömb helyén a középkor távoli évszázadaiban állt a sokszor ostromolt hatvani palánkvár. Napjainkra ennek a felszínen már nincs látható nyoma. 


Leírása:

Hatvan egykori palánkvárának napjainkban már nyoma sincs a területen, emlékét csak a megsárgult krónikák lapjai őrzik. Bár sok korabeli metszeten szerepelt a véres ostromokat kiállt erődítmény, de igazából a hiteles képét a korabeli feljegyzések, a hadmérnökök és a múlt századi várostérképek adatainak összevetésével tudjuk felvázolni. Evlija Cselebi török világutazó szerint „fületlen kupához hasonlít, a kupa hasa a külsővár, a nyaka pedig a belsővár”. Tehát a hatvani török bázis két részre oszlott, a polgári lakosság által benépesített városra, míg a fegyveres helyőrség a különálló várban állomásozott. Felbecsülhetetlenül értékes leírását adta 1686-ban Strackwitz császári hadmérnök, aki végigjárta a töröktől épségben visszaszerzett végvárat. „A hatvani vár megnyúlt, szabálytalan hatszögletű palánképítmény volt, melyet északi és nyugati oldalán a Zagyva vett körül, az utóbbi oldalon 30 – 50 lépésnyi szélességben. De az egész várat s a mellette települt külvárost is a Zagyva folyóból táplált széles vizesárok övezte.” A nyolc ágyúbástya közül három falazott téglaépítésű volt. A palánkvár nyolc bástyája közül hét körbástyának, míg egyet nyolcszögletűnek alakítottak ki. Ez utóbbin keresztül vezetett nyugati irányban a budai kapu, míg a keleti oldalra nyílt az egri kapu. A felvázolt alaprajz szerint többszörösen biztosították a budai kaput, mert csak három felvonóhíd és egy háromszögletű palánkerőd közbeiktatásával lehetett bejutni a várudvarra. Az oszmánok erődítményét mély vizesárok kerítette, közepén hegyes végű cölöpsorral. A belső védett területén a hosszú megszállás alatt felhúzták a mohamedán vallásgyakorláshoz nélkülözhetetlen épületeket, a dzsámit, a minaretet és a fürdőházat. Természetesen a nagy létszámú fegyveres ellátását szolgáló lakóházak és raktárak, istállók is ott sorakoztak. Területe a hozzávetőleges számítások szerint 3,5 hektárra rúghatott. Tudjuk, hogy a polgári lakosságot befogadó várost is palánkfal, valamint vizesárok oltalmazta a hódoltság idején. Szerencsére ennek nyomvonalát jól mutatják a régi térképek. A vizes árkokat csak fokozatosan szüntette meg a helyi lakosság. 


Története:

A Zagyva folyó völgyének ezen mocsarakkal szabdalt vidéke már az Árpád-házi uralkodók idején jelentősebb településnek számított. Első okleveles említése 1273-ban történt „villa Hatuan” alakban. A mezőváros központi szerepét mutatja, hogy premontrei kolostora hiteles helyként állíthatott ki okleveleket. Prépostja a pápai tizedjegyzék szerint 30 garast fizetett. A XIV. században a Hatvani földesúri család mondhatta a magáénak, akik feltételezhetően egy erődített rezidenciát emeltettek szállásul. Ennek hollétéről azonban nincsenek ismereteink, korabeli források sem maradtak róla. A település lakóinak életében az 1526-os mohácsi csatavesztés utáni időszak jelentett hatalmas fordulatot. A Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok párthívei által vívott véres belháborúban megjelent a harmadik fél, a török hódító. II. Szulejmán szultán 1541-ben megkaparintotta az ország szívét Budát, amely köré rövidesen nagyobb területeket magába foglaló biztonsági övezetet alakított. Így került sorra 1544-ben Hatvan mezővárosának megszállására is. A korabeli viszonyokról jól értesült Tinódi Lantos Sebestyén szerint első katonai parancsnoka, Deli Kurt aga vezényletével a környékbeli keresztény lakosság robotmunkájával hozták létre a hatvani palánkvárat. Ez, mint a török hódoltság idejének sok száznyi más végvára, a talajba sűrűn levert hatalmas facölöpökből és annak közeit kitöltő agyagos földből állott, amit felgyújtás ellen kívülről agyaggal vontak be. Természetesen a faanyag gyors elkorhadása miatt az ilyen típusú védőművek állandó javítást igényeltek, ezen robotoltak Gyöngyöstől Jászberényig az alávetett népek. A napjainkig fennmaradt zsoldlisták szerint az 1560-as esztendőkben 113 gyalogos, 295 lovas, 13 tüzér és 32 délszláv martalóc állomásozott falai között. A hatvani szandzsák {katonai igazgatási terület} fegyveresei messzi környék békés lakosságának rémei voltak, gyakori rablóportyáikkal veszélyeztették az emberéletet, a lakosság vagyonát. Visszafoglalására 1593 őszén felcsillant a reménysugár, miután a királyi csapatok sorra vették be a nógrádi török bázisokat. Végül azonban az időjárás zordonra fordulása miatt lázongó német zsoldosok megtagadták az ostromműveleteket. Három év múlva, 1596 szeptemberében Habsburg Miksa főherceg és Tiefenbach Kristóf vezetésével jelentősebb katonaság vonult ellene. A küzdelem három héten keresztül folytatódott, aminek során a muzulmán helyőrség körömszakadtáig védelmezte posztját. Végül a királyi csapatok győzedelmesen berontottak a városba, majd a várba is. Az egykorú feljegyzések szerint a diadalittas német zsoldosok vérfagyasztó módon gyilkolták le a mohamedánokat, nem kímélve asszonyt és gyermeket sem. Zsákmányul esett a törökök 3 nagyobb kaliberű ágyúja mellett 22 kisebb űrméretű is. A győztesek azonban nem tudtak berendezkedni az üszkös romok között, mivel az Eger bevételére érkező III. Mohamed szultán óriási seregének hírére elmenekültek innen. Rövidesen az oszmán hódítók ismét bevonultak és a magyar lakossággal robotban helyreállították védőműveit. 1603 novemberében Rusworm császári generálisnak sikerült visszavenni, de már a következő esztendőben ismét a lófarkas-félholdas török zászlót lengeti a szél a vár ormain. A töröktől való végső visszavételére 1686 szeptemberében került sor, amikor a Budát ostromgyűrűbe záró hatalmas Habsburg ármádia egyik csapatrésze, Heissler és Mercy generálisokkal az élen, felvonult ellene. Ezt látva a várbeli oszmánok, ágyúlövés nélkül feladták a várat és a sokkal jobban biztonságosabb egri támaszpontjukra menekültek el. A győztesekkel érkező Strackwitz hadmérnök ekkor mérte fel a teljes épségben lévő palánkműveit. Nem rombolták le, sőt egy 1704-es feljegyzés szerint Heves és Külső-Szolnok vármegye nemesi közgyűlése utasítást adott ki, hogy gerendákkal javítsák ki a sérüléseit. Pusztulásának körülményeiről nem maradtak fenn adatok, így csak feltételezhető, hogy Hatvan városának császárhű új földesura, Starhemberg herceg utasítására bontották le a katonai szempontból feleslegessé váló palánkfalakat. 1746-ban kétszázezer forintért vásárolta meg a hatvani uradalmat Grassalkovich Antal herceg. A késő barokk stílusú kastély alapozásához 1754-ben fogtak hozzá, teljes kiépülése után 32 szobás, fényesen berendezett rezidenciaként szolgálta urait. A kastélypark területén régebben négy méter mélységből kerültek napvilágra ágyúgolyók és ezüstpénzek. Napjainkban már csak a Bástya és a Vár utcák elnevezései utalnak az egykoron létezett hatvani várra. 


Irodalom:

Studia Agriensia 5 {1985} Sugár István: A török végvárrendszer --------------- 236.-- 245. old.

Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon {1984}---------- 231.-- 232. old.

Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében {2001}------------------- 65. ábra

Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken {2006} 

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} ------------------------------------- 257. old.


{Szatmári Tamás} 


Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
11OktVilonya - templom
10OktSzihalom - Árpádvár
08OktMecseknádasd - Schlossberg
07OktTorna - templom
06OktNógrádsáp - templom
03OktDivény - Balassa várkastély  ▪  Divény - Vár
Ajánlott látnivalók
templom
Déstemplom
Szent György monostor
Újrakovác , DombóSzent György monostor
Keresési előzmények
Hatvan - Vár