Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pazdics, Szirmay kastély, templom

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Pazdics, kisközség 225 házzal és 1184, nagyobbára tótajkú s ág. h. evangelikus lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Nagymihály. Első írott nyomára 1323-ban találunk, a mikor e possessiót, mely előbb a Renold fia Péteré volt, Róbert Károly király Mihály mesternek adományozza. 1365-ben már vára és Miklós nevű várnagya is szerepel. 1403-ban Zsigmond király Csebi Lőrincznek, Kelecsenyi Miklósnak, Némethfalvi Tamásnak és Liszkai Benedek fiainak adományozza a várral együtt. Még ugyanez évben Némethfalussi Györgyöt, Vörös Miklóst, Kerechenyi Mátyást és Liszkai Miklóst iktatják birtokába. Vörös Miklósnak magvaszakadván, 1421-ben birtokának felét Sempsey Istvánra hagyja. 1435-ben a Pazdicsyakon kívül az Uporiak, azután a Rozgonyiak, Eödönffyek s 1475-ben a Buttkay családbeliek is földesurai. Az ezidőbeli oklevelek már sűrűn emlegetik a fortalicium Pazdicz-ot. 1583-ban Nádasdy Miklóst is némely részébe iktatják, míg az 1598-iki összeírás Melith Videt, Sempsey Ferenczet, Pazdicsy Miklóst és Rákóczy Ferenczet találja itt. 1640-ben Szirmay Péteré lett, kinek, mint akkori alispánjának és követének, 1648-ban a vármegy kastélyát felépíteni segített. 1750-ben Péchy Évát is némely részeibe iktatják. A Szirmayakat a birtoklásban a Boronkay, Szidov, Szulyovszky, Pothurnay és a Mokcsay családok követték. Most özv. Nauendorf Henrikné szül. Szirmay Izabellának és a Weinberger-örökösöknek van itt nagyobb birtokuk és saját kastélyuk, melyet a Szirmayak építtettek. Van itt szeszgyár és műmalom is, mely a Weinberger örökösöké. Pazdicsról veszi nevét az Ákos-nembeli Pazdicsy család és előnevét a Koporczy család. Evangélikus temploma XVI. századbeli építmény, melyet azonban már több ízben átalakítottak. Az egyház 1692-ből származó ostyaosztogató tányért és úrasztali kelyhet őriz. Mindkettő Szirmay András ajándéka. Az itteni temetőben van a Szirmayak sirboltja is.”[4]

Pazdics evangélikus templom

A Pazdics községben található evangélikus templom építészeti és történeti kutatása 2016-ban a jelenlegi épületben román kori falazatot, valamint számos építészeti és díszítő elemet azonosított.

A Szent Györgynek szentelt templom első írásos említése 1315-ből származik. A közelmúltig a jelenlegi templomot egy eredetileg gótikus épület barokk átalakításának tekintették, amelynek középkori elemeit a 15-16. századból származó poligonális szentély őrzi. A tervezett külső restaurálással kapcsolatban végzett, fent említett kutatások azonban az épület korát a 13. századra tolták vissza.

Kiderült, hogy a szentély déli és északi falai román kori, amelyben befalazott résablakokat és mindenekelőtt egy két sor fogsorral ellátott, köríves frízt fedeztek fel. Jelenleg nem világos, hogy ezek a falak a román kori épület eredeti négyzetes szentélyének falai voltak-e, vagy a hajóé, amelyet egy sokkal nagyobb gótikus épület alapjául használtak. Annyi bizonyos, hogy a román kori falazat nyugati irányban folytatódott, mivel a rozettákat kelet felé fedezték fel.

A hajó nyugati nyeregtetőjében egy román kori résablakot is felfedeztek, ami arra enged következtetni, hogy a jelenlegi hajó szintén román kori eredetű.

A pozdišovcei román kori templom Délkelet-Szlovákia egyik reprezentatívabb épülete volt, amit a körbefutó fríz és a két sor fogsor formájában kialakított díszítés is bizonyít. Hasonlóan díszes szerkezet maradt fenn Nagytoronya református templomán (többsoros fogazott vágás, de fűrészes fríz az íves frízzel szemben). Hasonló, téglából készült íves fríz található a szalonnai rotundán.

https://apsida.sk/c/1553/evanjelicky-kostol-v-pozdisovciach-ma-romansky-povod