Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Görgő, Görgey erődített udvarház, Csáky-kastély

Görgőt (szlovákul Spišský Hrhov, németül Gorgau) 1243-ban említik oklevelek (Gurgew, Gergew). Arnold és Jordán comes, a Görgeyek ősei innen vették a nevüket és a 19. századig a család uradalmi központja is volt. A települést Mikszáth Kálmán: A fekete város című regénye tette híressé, melyből filmet is forgattak. Jordán fia Elyas comes 1278-ban kéri adományul Görgőt ("Gorgou") IV. László királytól, aki évi egy arnyért neki is adományozza. A falu templomát is említik már 1278-ban.

A Görgeyek erődített udvarháza

1381-ben Görgey László 50 aranyért zálogba adja testvérének Jánosnak több birtoka mellett görgői kúriáját. Görgey Miklós 1464-ben Görgey Jánossal cserél bizonyos görgői kúriákat. 1541-ben Görgey Lőrincet vezetik be a görgői kúria tulajdonába. Ő állandóan Görgőn lakott és alispánként több megyegyűlést is tartott itt, ami egy nagyobb udvarházat feltételez.

1581-ben a Görgeyek megosztoznak a birtokokon, Görgőt Benedek kapja, aki kitataroztatja a templomot, kőfallal veteti körbe. A templom közvetlen szomszédságában, tőle nyugatra a régi udvarház mellett felépíti erődített udvarházát.

A templom melletti téglalap alakú telket a régi palánkfal nyomvonalán vastag kőfallal vetette körül, két sarkán tornyokkal, és egy kaputorony is épült. Az udvarház emeletes, tornácos volt. 1583-ra a kerítő kőfal még nem teljesen készült el, mikor a kassai főkapitány, Ferdinand zu Nogarola kifogást emelt az építkezést ellen. Kiküldött egy bizottságot, akik lerajzolták az aktuális állapotot (galéria), és megállapították, hogy a létrejött erősség akár 3-4000 ember befogadására is alkalmas lehet. A főkapitány ilyen nagyságú erődítményt Lőcse és Szepesvár között veszélyesnek talált, és az ország törvényei sem engedték meg. Az esetet jelentette Ernő főhercegnek, és a várkastély lebontását javasolta, mert az komolyabb ostromnak nem tudna ellenállni. Görgey Benedek hiába ment Pozsonyba, hogy megvédje várkastélyát, azt 1583 májusára lerontották.

Görgey Albert a családját bemutató munkájában a következőket írta az egykori várkastélyről: "A legrégibb emlékek a család ősi fészkében Görgőn keresendők. Még a XIX. század közepén állottak a régi görgői vár maradványai. Ezen várkastély hiteles okmányok szerint 3000—4000 ember befogadására volt képes és éppen ezért 1583-ban a katonai kincstár, félúton Lőcse és a szepesi vár közt veszélyesnek találta és falait lebontatta.". Az egykori várkastélynak a helyén ma házak állnak, csak a templomnak van meg a körítő fala egy kis részen.

A Csáky-kastély

A Görgey Gusztáv görgői birtokát a rajta lévő három kúriával a Szepesvárt, és a lőcsei Thurzó-házat is részben tulajdonló gróf Csáky Vidor vásárolta fel 1885-ben. Először nem a mostani kastély épült meg, hanem 1886-ban Anton Müller építőmesterrel Görgey Gusztáv "házát" építették át, közben pedig Adam Heinrichhel megterveztette a felépítendő kastélyt, aminek tervrajza és látképe meg is jelent 1887-ben az Architektonische Rundschauban (galéria). Csáky Vidor és családja 1892-ben költöztek ide.

A kastély megépítése 1893 tavaszán kezdődött, az eredeti, 1887-es tervek jelenős átalakítása után. A tervező Adam Heinrich helyszíni építésvezetője Engelbert Tluchor volt. Az építkezés olyan lendülettel folyt, hogy 1893 végére már tető alatt volt a kastély épülete. 1895re kész lett a kastély. Maga Csáky Vidor írta be a vendégkönyvbe: "1895 julius 30án a háziak és alulirott vendégek jelenlétében Szmrecsányi Pál szepesi püspök ö méltósága által a házikápolna felszenteltetett és a kastély megáldatott". Szeptemberben azonban kiderült, hogy a központifűtés nem működik, nagyarányú csőcserével kellett javítani azt. A grófi család nem élt állandóan itt, általában május közepe táján érkeztek meg Pozsonyból és novemberben utaztak vissza.

"A kastély alaprajzi befoglaló formája – durva egyszerűsítéssel – téglalap, délnyugati sarkán magas toronnyal. Három oldalról egyemeletes, keskeny szárnyak alkotnak U alaprajzú épületrészt, amelynek „öblébe” a negyedik oldalról, a kert felől mintha „beletolták” volna a bécsi Felső-Belvedere-palota kicsinyített, egyszerűsített mását, négy helyett csupán a két külső sarkán sokszögű pavilonokkal. A görgői kastély annyival kisebb az eredetinél, hogy a bécsi épület középső részéből a középrizalit mindkét oldalán elhagyták az öt-öt tengelyes kétemeletes részt, és a középrizalithoz közvetlenül csatolták az egyemeletes részeket, végükön a sarokpavilonnal" - Szentesi Edit.

A II. világháborúban német katonákat szállásoltak el benne. A tulajdonos, Csáky Gusztáv 1944-ben az orosz csapatok közeledtére sok értéket elásatott a parkban, majd Pozsonyony keresztül Bécsbe menekült. Az oroszok 1945 januárjában feltörték a bezárt kastélyt, a könyveket és bútorokat az épület előtt eltüzelték. Az értékeket a helyi lakosság kiásta és az eltűnt.

A kastély 1945 óta a Csehszlovák, majd Szlovák állam tulajdona. Gyermekotthonként, később gyermeknevelési intézményként működik. Ma ifjúsági átnevelő központ működik a helyszínen.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

A Várlexikon.hu és a Várak.hu közös szepességi kutatóútja alkalmából bejárt helyszín - 2024
Köszönjük Gábornak a szócikk használatát!

Források: Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916); Dr. Veress Endre: A Görgeyek egykori görgői várkastélya (Hadtört. Közl. 1912); Szentesi Edit: Csáky Vidor gróf rezidenciaépítkezései az 1890-es évek első felében: a pozsonyi palota és a szepesgörgői kastély