Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Major-Dombhát - Radna vára

A Radnai-havasok és a Borgói-hegység között, a közigazgatásilag Major (Mayerhof, Maieru) községhez tartozó, tőle 2-2,5 km-re ÉK-re fekvő Dombhát (Anieş) település felett állnak Radna, vagy mai nevén Dombhát várának romjai.

A vár kerületével együtt a székely ispánok honorjához tartozott. Egy oklevélből kiderül, hogy Stibor első vajdasága idején (1395-1401) már állt, ekkor Balicki Prokop honorbirtokos várnagya ült benne. A vár eredete azonban valószínűleg még ennél is jóval korábbra, talán a 13. századra nyúlik vissza. 1409-ben Kretschmer Péter besztercei bíróé volt. 1414-ben Nádasi Mihály székely ispán itteni várnagyát említik. Zsigmond 1437 előtt kusalyi Jakcs Mihály székely ispánnak zálogosította el. 1440-ben, amikor Erzsébet királyné a Jakcs családnak adta örökbe, lakatlannak mondják. 1450-ben a Jakcsok egyéb birtokai között itteni „turris seu castellum”-ukat is felsorolják, de nem tudni, azonos volt-e a korábbi várral.

Az ovális alakú vár több négyzet alaprajzú bástyával volt megerősítve, melynek alapjai itt-ott kibukkannak a földfelszín alól. Az egykori várfalak földdel fedett vonulata könnyen követhető a jól áttekinthető platón, sőt, két helyen 1-1,5 m-es falmaradványok is látszanak. A várat a meredek K-i oldal kivételével árok és sánc veszi körbe. Az É-i oldalon kettős sáncot emeltek. A vár belterületének középső részén tátongó mélyedés ciszterna maradványa lehet. A vár D-i végében emelkedő földhalom alatt feltehetően jelentősebb épület maradványai rejtőznek.

A várat először ásató A. Martian a 14-15. századra keltezte az erősséget. Ő készített először rajzot maradványairól, nagyot tévedett azonban, hiszen az általa rajzolt bástyák kör alakúak, nem pedig négyszögletesek, mint ahogy az a valóságban volt.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 301.