Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Baranyavár - Branjin Vrh, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Baranya történelmi vármegye - Baranyavár (Baranja-grad)
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2025.07.16.
https://djnaploja.wordpress.com/2013/09/06/baranyavar/
https://djnaploja.wordpress.com/2015/04/27/benge-a-regi-baranyavar/
https://djnaploja.wordpress.com/2015/04/28/baranyavar-ujra/
Baranyavár vára
Baranyavár vára egy ma már nem létező középkori vár volt Baranya vármegyében, a mai Baranyavár település területén. A várat valószínűleg a 13. században építették, és a 16. században pusztult el a törökök elleni harcok során. A vár pontos helyét és maradványait ma már nehéz beazonosítani, mivel nagyrészt elpusztult.
Baranya földje földrajzi helyzeténél fogva már a vármegyék kialakulása előtt is fontos szerepet töltött be. Baranya területén a 12. században a baranyavári és a koaszti várispánság hasonnevű települései voltak a közigazgatás és a honvédelem központjai. A mocsárral körülvett Baranyavár alkalmatlan volt a jelentősebb fejlődésre, ezért a hajdani alsópannóniai székhellyel, Sopianaeval, vagyis Péccsel szemközti dombokon, a mai Misleny (Kozármisleny) határában fekvő Koaszt vára és városa látszott alkalmasabbnak arra, hogy Dél-Dunántúl legjelentősebb központjává fejlesszék.
A két várispánság Szent László és II. Géza idejében 2000 embert szolgáltatott a magyar haderőhöz. Koaszt vára, mint kitűnő harcászati pont, nagy hadgyakorlatok színtere is volt, amelyen királyaink is részt vettek. Hivatkozik Németh Béla az 1184. évi párizsi kódexre, amely a magyar királyok jövedelmei között említi, hogy a hadgyakorlaton részt vett királyt a várispán tartozott megvendégelni és a lakoma alatt néki 100 márka ajándékot adni. Így e vidéken nemegyszer láthatták Árpád-házi királyainkat fényes kíséretükkel.
A tatárok 1241. évi betörése előtt Koaszt vára és városa annyira fejlődött, hogy hivatva látszott Baranya vármegye helyett Koard vármegyét alkotni. Ezért rombolták le a tatár hordák úgy, hogy ott kő kövön nem maradt.
Több fejedelmi - királyi udvarház létezett Baranya megyében: Pécsvárad, Pécs, Földvár, Szekcső. A vármegye székhelye nyilván Baranyavár volt, amit a legfontosabb északi-déli hadiút hídfőjén, a Nándorfehérvárt Székesfehérvárral összekötő út mentén építettek. Az ispánsági vár Doldumast (Hosszú híd) neve (az Eszék fölötti lápos területen átívelő út) is fontos stratégiai szerepére utal.
Baranyavár. (Baronyavár.) Castellum Baronyawar. (1454: Dl. 24541.) Castellum Baranyawar. (1472: Dl. 17333; 1474: szentmiklósi Pongrácz cs. llt.) Castellani de Baronyawar. (1472: Dl. 17357; 1499: Dl. 25386.)
Baranyavár. (Baronyavár. Baranya.) Villicus de Baranavar. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Michael officialis et tributarius de Baranyauar vicesgerens David casteliani de Harsan. (1380: Zichy okmt. IV. 149.) Poss. Baranauar. (1388–1406: Dl. 7388.) Baranyawar. (1405: Zichy okmt. V. 400., 1412: Dl. 9969.) Baranya. (1405:Zichyokmt.443.)Baronyawar. (1469: Dl. 32365;1472: Dl. 17367.) Opidum Baranyawar. (1474: szentmiklósi Pongrácz cs. llt.) A XIV. század végén és a XV. elején Harsány várához tartozott s mint ilyen ez időben a Kórógyiak birtoka volt. Később, hogy benne szintén a Kórógyiak kastélyt építettek, külön uradalommá vált. Gáspár, az utolsó Kórógyi elítéltetvén, Baranyavárt kastélyával együtt a Rozgonyiaknak adta a király; de csak rövid időre, mert Gáspár kegyelmet nyervén e birtokát is visszakapta. Hogy azonban a törökök elleni harczban elesett, Baranyavárt nádasdi Ungor Jánossal monoszlai Csupor Miklós kapta, (s bírta pl. 1472-ben is) a mi ellen a Rozgonyiak nem is késtek tiltakozni. (1472.) Pár év muiva azonban Csupor is fiumaradékok nélkül halván el, e várost és kastélyát dengelegi Pongrácz János nyerte el, szintén királyi adományban. Vámját többször említiti. 1474-ben hozzátartoztak Karancs (m.-város) és Keresztes falu.
Hans Dernschwam 1555-ös útijegyzetében: "A nádas közepén Baranyavár emelkedik; valaha egy nemesúré volt, most teljesen romos".
Evlia Cselebi már a baranyavári török palánkot írja le: "A mohácsi szandzsák területén van. Százötven akcse jövedelmű járás. Várnagya, nyolcvan főnyi legénysége, ötven fazsindelyes konakja, egy dzsámija, fegyvertára, gabonamagtára, húsz darab messzehordó ágyúja, egy nyugatra néző fa kapuja és vizesárka van. Jól épített fapalánk. Egy kis kereskedőházzal és tíz üzlettel rendelkezik. A vár minden oldalán négyfelől mocsár keletkezett a mezőről feltörő buzgárok, belvizek által. Erős fahídja van".
A középkori vár, az egykori Baranya vármegye központjának maradványaként egyesek az ortodox temetőt jelölik meg, mások a temető keleti oldalára a Šećerana–Baranyavár úttól délre helyezik. A helyiek ezt a földet Graznak vagy Turski Brijegnek hívják. A téglalap alakú egykori vár maradványai és az őket körülvevő várárok még 1964-ben is láthatóak voltak. A terepet később elegyengették, feltöltötték és erdővel ültették be, így csak a megemelt terep alapján lehet következtetni egy középkori várkastély létezésére.
Forrás:
Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában
Kárpáti Gábor: A kereszténység és államiság Baranyában
Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)1982-03-31 / 89. szám
Utazás egy felperzselt országban (Hans Dernschwam útijegyzetei a hódoltsági Magyarországról, 1555) - Közreadja: Tardy Lajos
Wikipedia
Baranja-grad, tvrdi grad kraj Branjina Vrha, 3 km sjeverno od Beloga Manastira. U literaturi se spominje kao Baranyavár. U izvorima nema podataka o gradnji utvrde. U dokumentima se prvi put spominje pod nazivom castrum Borona u djelu Gesta Hungarorum, koje je između 1200. i 1230. napisao anonimni notar na dvoru ug.-hrv. kralja Bele III. Arpadovića. U to je doba utvrda bila prvotno središte županije, po kojoj je i dobila ime. Potkraj XIII. st. u kraljevskom je posjedu, a potom tijekom XIV. st. prelazi u ruke plemićke obitelj Čeminački (Csemény). God. 1405. utvrdu su stekli Korođski, koji su je držali do izumrća 1472., uz kraći prekid oko 1469–71., kad je bila u rukama plemićke obitelji Rozgonyi. Nakon što su Korođski izumrli, polovicu njihovih imanja je ug.-hrv. kralj Matija Korvin darovao Nikoli Čuporu Moslavačkomu, a drugu polovicu Ivanu Ungnadu. Nakon što je 1474. Nikola poginuo, kralj je najveći dio nekadašnje baštine Korođskih podijelio Ivanu Pongráczu. Pošto su Osmanlije 1526. zaposjeli ist. dijelove savsko-dravskoga međurječja te prekodravske predjele u hrvatskom dijelu Baranje, utvrda je napuštena. U svojem putopisu Evlija Čelebi navodi ju kao utvrđenu palanku, no nije jasno odnosi li se taj podatak na nekadašnju srednjovjekovnu utvrdu ili na utvrđeno naselje na mjestu današnjega. – Ostatci utvrde nalaze se na lokalitetu Grac ili Turski brijeg, na močvarnome području tik uz rijeku Karašicu, oko 1,5 km južno od Branjina Vrha, na cesti prema Šećerani, uz ist. stranu pravoslavnoga groblja. Prema zemljišnoj karti Branjina Vrha iz XIX. st., to je bila velika utvrda izdužena ovalna tlocrta, opasana obrambenim jarkom i zemljanim bedemom (nasipom), u središtu koje se nalazila zidana pravokutna građevina, vrlo vjerojatno nekadašnja branič-kula.
Izvor: Krešimir Regan - Vlatka Dugački - Leksikon Utvrda Hrvatske
| GPS: | É 45° 47.214 (45.786900) |
| K 18° 36.228 (18.603800) |
Információk: a temető a Šećerana–Baranyavár közötti úton kereshető fel.
Utolsó frissítés: 2025.07.16.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.

