Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagykarácsony, Ménesmajor II.

A szabályos kör alakú vár Ménes-majortól nyugat-délnyugati irányba, 1,5 km-re, a Nagykarácsonyi vízfolyás északi oldalán, a síkságból enyhén kiemelkedő részen helyezkedik el. A belső, teljesen sík területe kissé ovális alakú, átmérője 17m, illetve 21m. Árok veszi körbe, szélessége 6,5-10m között váltakozik, mélysége a belső területhez viszonyítva 0,2-0,4m.

Az árok külső oldalán alig észrevehető földsánc fut körbe, az árokfenékhez viszonyítva 0,4-0,7 m, a külső területhez viszonyítva 0,3-0,7m magasan, talpszélessége 6-8m. A délkeleti oldalon a sánc megszakad, 6m széles nyílást hagyva. Ez lehetett a bejárat, ennek megfelelően a szintvonal délkelet felől a bevezető egykori út sekély mélyedését mutatja.

Miklós Zsuzsa a kis vár melletti középkori falu maradványaira 2002-ben figyelt fel légi felvétel készítése közben, majd 2003-ban és 2009-ben magát a várat is fényképezte. Ásatás nem történt a területén, régészeti leletet nem ismerünk, de a közelében, délkeletre nagy mennyiségű középkori leletanyag került elő az egykori falu maradványai között. Elhelyezkedését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Nagykarácsony Ménes-majortól délnyugatra 1,5 km-re található középkori – nem azonosítható – település északi részén fekszik.

Tőle délkeletre 1300 m-re található az ugyancsak Miklós Zsuzsa által felfedezett Nagykarácsony – Ménes-major I. szintén kisméretű vára. Arra a kérdésre, hogy a Ménes-major II. vára milyen korszakhoz köthető, illetve, hogy a két kis erődítés egy időben létezett-e, vagy két különböző időszakban, régészeti ásatás nélkül nem alkothatunk választ.

Forrás: Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén - Fejér megye várai az õskor tól a kuruc korig Magyarország várainak topográfiája 3. kötet