Utolsó frissítés: 2026.01.29.
Betlenfalva, Thurzó-Faigel-kastély, katolikus templom
Betlenfalva (Betlanovce) község Poprádtól 12 km-re délkeletre, a Hernád partján fekszik. Betlen földjét 1260-ban említik először „Betlema” névalakban, IV. Béla oklevelében. Ekkor a falu határában állt a 13. században épített Marcell-vár.
A települést, amely a Bethlenfalvi család ősi fészke, "Villa Bethleem” néven 1311-ben említik az okleveles források. A számos szepességi birtokokkal rendelkező család, tevékeny részese volt a vármegye igazgatásának. A család egyik híres leszármazottja Thurzó György, aki 1430-tól nevezte magát Betlenfalva urának. A Thurzók hamarosan Közép-Európa jelentős nyersanyag-kereskedőivé léptek elő, melyet a Fuggerekhez kapcsolódó családi szálak is elősegítettek.
Thurzó-Faigel-kastély:
A település napjainkban is álló reneszánsz kastélyt, Feigel Péter és felesége Bethlenfalvy Ilona (Thurzó János unokája) építtette 1564-1568 között. Erről a bejárati ajtó feletti faragott évszámok is árulkodnak. A Feigell vagy Faigel-család a lőcsei előkelő polgárok rendjéből a 16. század első felében vált ki és lépett be a Szepességhez tartozó Lándzsások széke nemessége sorába.
Ebben döntő jelentőségű volt Feigell Péter házassága. Rangjához illően nősült, házassága révén Feigell Péter bethlenfalvi birtokos 1580 körül a Lándzsások székének alispánja lett. A család virágzása azonban rövid ideig tartott, alig fél évszázad múltával már mások ültek a kastélyban és ezt követően is kézről-kézre vándorolt.
A kastély a felvidéki pártázatos reneszánsz építészet kiemelkedő példánya, amely egyben a legrégebbi is a Szepességben. A szabályos téglalap alaprajzú épület, a 15. századi itáliai nyaralók jellemzői szerint lett kialakítva. A kastély épülete jól láthatóan nélkülözte a védelmi funkciókat, kizárólag kényelmes rezidenciának építették. Az épülettömb egyetlen zárt, kettős szobasorból áll, belső udvar nélkül. Úgy lett megépítve, hogy belsejébe csupán egy aránylag szűk ajtón át lehessen bejutni. Ennek keretében még ma is az eredeti ajtószárny függ.
A földszinti helyiségei boltozottak, az emeletieknek egykoron famennyezetük volt, melyet 18. században boltozatokkal cseréltek ki. Az emelet magasságában, az épületet fa galéria veszi körbe, ami szintén a kastély kényelmi funkcióját hangsúlyozza. A falakat minden oldalon egy oromzatos attika zárja le, amely kívülről fedi a kontyolt tetőket. A bejárat feletti felírat latin nyelven tekint le ránk: "QUIS CONTRA NOS, SI DEUS NOBISKUM, QUI CONTRA NOS 1568" - "Ki van ellenünk, amikor Isten velünk van, ki van ellenünk 1568"
Valószínűsíthető azonban, hogy egykoron létezhetett a kastély körül valamilyen védelmi vonal, talán kőfal, de erre nincs megbízható információ. A felvidék ezen részén ahol Bethlenfalva is fekszik, a huszita idők elmúltával már nem voltak olyan katonai mozgások, amelyek komoly veszedelmet jelentettek volna. A védelmet így mindössze a kisebb rablócsapatok támadása ellen kellett kialakítani. Azt is csak addig, amíg az alig 5 km-re fekvő savniki várból megérkezik a segítség.
Divald Kornél a szepességi műemléki leírásában a kastélyt "rongált" épületként említi. 1945 után már igen rossz állapotba került. Az 1950-es években végeztek rajta restaurálási és állagmegóvási munkálatokat. Ekkor a bejárat feletti fali sgraffitó díszítést is kijavították. Sajnos jó ideje ismét elhagyatott áll és az állapota is romladozó. A kastély szomszédságában álló kúria a 18. század második feléből származik.
A kastélyt a kassai Menorah polgári egyesület szerezte meg brit tulajdonosaitól 2016-ban és kisebb munkálatokat végeztek rajta. A reneszánsz épület, a barokk kúria és a park 2021 óta, a magyar szálakkal is rendelkező Manevi SK tulajdonában áll. A Manevi SK túrisztikai célú felhasználást szán az általa megszerzett műemlék épületeknek. 2024-es bejárásunk idején, munkálatok nyomait még nem láttuk.
Római katolikus templom:
Betlenfalva templomát a 13. század elején emelték gótikus stílusban. 1309-ben IX. Bonifác pápától teljes búcsúlevelet kapott. Ebből az iratból tudjuk, hogy a templomot Szent Kozma és Szent Damján tiszteletére építették. A templom az 1646-os reformáció során az evangélikusok kezébe került. Ekkor Szent Mihály arkangyal lett a templom védőszentje.
A falu temploma valamikor 1731 és 1781 között tért vissza eredeti védőszentjeihez. Ekkor a templomot is jelentősen átépítették, amely ezt követően napjainkig a katolikus egyházhoz tartozik.
A templomnak megőrzödött a gótikus alaprajza és a falazat. A boltozat a 18. század második feléből, hajó a 20. századból való. Az egyhajós, lapos presbitériumzáródású templomépület toronnyal, hozzáépített sekrestyével és déli oldalán kápolnával rendelkezik. A tereket porosz boltozatok és cseh lapostető borítja, a hajóban lapos mennyezet. A torony csúcsos portállal rendelkezik, zsindelyes barokk kupolával a tetején. Az épület külső kerületén tartópillérek találhatók. A déli kápolna neogótikus stílusú javítással került kialakításra.
A templom épülete a közelmúltban újult meg és remélhetően a jövőben a reneszánsz kastély is megkapja az építészeti emlékének megfelelő felújítást.
Keserű László, 2026
Források:
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda, 1796–1799.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest, 1851.
Súpis pamiatok na Slovensku, Zväzok prvý: A-J. Bratislava: Obzor, 1967
Divald Kornél: A felső-magyarországi renaissance építészet. Budapest, 1900.
Divald Kornél: Szepes Vármegye építészeti emlékei I. rész - Budapest, 1905
A település honlapja: betlanovce.sk
Keserű László: Betlenfalva, Thurzó-Faigel-kastély, katolikus templom - terepbejárási feljegyzések, 2024
