Utolsó frissítés: 2023.03.22.
Bellegszencse, alte Schanz
Bellegszencse két kis település Belleg és Szencse egyesítésével jött létre. Történetünk a tatárjárás idejében kezdődik.
1241 tavaszán a tatár csapatok betörtek Magyarországra, és a Sajó folyónál legyőzték a királyi sereget. Az ország akkor több mint egy évig ki volt téve a tatárok pusztításának.
Csak a megerősített városok és várak álltak ellen a tatár támadásoknak. Szlovákiában ez volt Pozsony, Nyitra, Trencsén, Komárom, Fülek. Egyes megközelíthetetlen helyeken egyszerű emberek erődítményeket építettek, amelyek aztán együtt védekeztek a tatár támadások ellen. Amikor a helyzet kilátástalannak tűnt, a tatárok 1242 nyarán hirtelen kivonultak az országból. Batu kán megkapta a nagy Ögedej kán halálhírét, így egyik lehetséges utódaként az egész sereggel együtt haza sietett beavatkozni az utódlási harcokba.
Az ország több évtizeden át érezte a tatárjárás következményeit. Egyes helyeken a lakosság felét lemészárolták. A parasztok a tatároktól való félelem miatt abbahagyták a földművelést, ezért 1242 végén éhínség tört ki. A hegyvidéken bizonyos mértékig védettek voltak a tatárok kifosztásától. A tatár katasztrófa Délnyugat-Szlovákiát sújtotta a leginkább, ahol több hónapon át tomboltak a katonai hordák. A következő években a teljesen elnéptelenedett városokba és falvakba új telepesek költöztek.
Abban az időben, amikor a tatárok fosztogattak, a szájhagyomány szerint valahol a közelben heves csata zajlott. Állítólag ekkor esett el a tatárok vezére. Halála helyén követői sírt építettek neki - egy halmot. Ez a halom Bellegszencse közelében, Szencse részén áll, enyhe lejtőn, és gyönyörű kilátás nyílik a környezetére. A helyiek a mai napig Tatárhányásnak hívják.
Ugyanezen néven az 1865-ös kataszteri térképen is megtaláljuk, ott még pontosan meg is van jelölve. Ma bokrokkal, fákkal benőtt, akkoriban valószínűleg masszívabb volt, nem benőtt, körülötte sáncot lehetett látni.
Az 1782-ből származó az első katonai felmérés térképen ugyanez a halom látható Szencse közelében "Alte Schanz" néven. Ennek a várnak két halma volt, és mesterséges sáncot - árkot - építettek köré.
Ez az érdekes halom több régésznek is felkeltette érdeklődését. dr. Karol Markovič plébános már a halomról szóló 1952. augusztus 17-i jelentésében a következőket olvashatjuk: „A jól ismert „Tatársky vrch” halom átmérője körülbelül 20 m, magassága körülbelül 6 m. Körülötte látható a sánc és az árok. Sűrűn bokrokkal és apró fákkal borított. Az említett mezőgazdasági birtokokról, valamint a környező területekről a lejtő felásásával 6-8 méteres távolságig bővítik az udvarokat a halom kerületéig. A lejtő további felásásával az udvarok bővítésével a halom megőrzött állapotát veszélyeztető állapotot hivatalosan meg kell akadályozni az aláásás tilalmával."
A régészek már akkor tisztában voltak e halom fontosságával, ezért meg akarták akadályozni, hogy a domb alatti földterület tulajdonosai, ahol a halom található, kiterjesszék udvarukat, és ezzel elpusztítsák ezt az egyedülálló műemléket.
Azóta sok régész váltotta egymást a halomnál. Az érdeklődés néhány év múlva sem szűnt meg. 1972. május 6-án dr. Alexander Habovštiak, Doc. Peter Ratkoš középkori torony alakú kastélyként, várként vagy szakrális épületként jellemezték a helyszínt.
Az 1972. május 12-i vizsgálati jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk: „E helyen áll egy toronyszerű kastély, amelyet az archívum „halomként” emleget. Az épület kiválóan megkímélt. Kör alaprajzú, alul 25 m átmérőjű, 6-8 m magasságú, felül kb 10 m átmérőjű emelvény; széle körös-körül kissé megemelkedett. Az egész kastély mesterségesen meg van emelve; az árok jól látható a csonkakúp teljes kerületén. Úgy tűnik, ezen a helyen van lehetőség a központi épület esetleges maradványainak megörökítésére a kúpos magaslaton. A kastély környékén egy hozzávetőleg ellipszis alakú területet körülvevő alacsony sáncra is utalnak..."
A levélben a továbbiakban azt olvashatjuk, hogy a falu felé lejtő domb lejtőit megbolygatták, mivel Szencse lakói úgy döntöttek, hogy a lejtő bevágásával bővítik udvaraikat. Amikor azonban a lakók a lejtőt vágták, csontvázakra bukkantak. A régészek feltételezik, hogy egy középkori temető maradványairól lehet szó, amelyet a 17-18. századig használtak. Az 1782-ből származó térképen a halom közelében kereszt van jelölve, ami arra utalhat, hogy itt valóban temető volt.
Az 1972-es vizsgálati jelentésben a régészek azt állítják, hogy a temető egy megszűnt templomhoz köthető. Szencse jelenlegi temploma csak a 20. század elején épült, továbbá a mai napig nincs feljegyzés egy régebbi templomról. Csak egy kis kápolna volt a falu központjában, amely csak ideiglenes imateremként szolgált. A régészek azt feltételezték, hogy Szencse fölött középkori templom állt.
A régészek az árok külső oldalán középkori és kora középkori (XI-XII. század) cseréptöredékeket gyűjtöttek.
Forrás: http://www.zitava.sk/pozitavie-v-praveku/mohyla-nad-svatusou
