Utolsó frissítés: 2023.05.16.
OLTHÉVÍZ, kastély
1235-ben jelentkezik először oklevelekben Aqua Calida néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1298-ban Aqua Calida (Orbán: Székelyföld I. 195.), 1372-ben Calida aqua, 1522-ben Warembach, 1606-ban Hévíz (C. Suciu: i.m.) formában említik.
1235-ben plébániatemploma van, plébánosa Gottfrid. (Beke: Az erd. egyházmegye. 209.; Documente. XI–XIII. C., I. 286.)
Az akkori templom eltűnt, utódának építését a XV. századra teszik. (Négyszáz Év. 1968.)
1186-ban III. Orbán pápa bullájában egy olyan Hévízről esik szó (Calida aqua), ahol hospitalis szerzeteseknek Szentháromság-kolostora van. Kétséges, hogy azonos-e Olthévízzel.
1298-ban a hévízi szentháromság keresztesei András királytól megbízatást kapnak, hogy Fejéregyház és Heen (Hendorf) határát kijárják. Erről már bizonyos, hogy az erdélyi Hévíz lehet: Cruciferi st. Trinitatis de Calidis Aquis. A kolostor priórja ekkor Jakab és szerzetestársa Pál, aki a küldetést végrehajtja. (Orbán: i.m. I. 195.)
Egy 1311-ből származó oklevél szintén kolostoráról ad számot. (Orbán: i.h.; Szereday: Notitia vet. et novi Caepit. Alb. 43.)
A kolostor korán elpusztulhatott. A hagyomány úgy tartja számon, hogy a Haller-kastély áll a helyén, amely a kolostor romjaiból épült. (Orbán: i.h.)
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Tunderkert-tunderkert-1/megszentelt-kovek-2/szentegyhazas-telepulesek-D0/xii-kukulloi-foesperesseg-269F/109-oltheviz-2B05/
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
XL. Héviz és környéke.(részlet)
Az Olt vizén komppal átszállva, a felső Fehérmegyéhez tartozó (unitarius és reformatus magyarok által lakott) Hévizre ér az utas. Hogy Héviz helyén egy Aquarum vivarum nevet viselt római colonia feküdt volna – mint sokan vélik – csak is sejtelem. Ezt bizonyitó semmi adatot vagy rommaradványt nem tudunk felmutatni. Ugy szintén azt sem lehet határozottan állitani, hogy a hospitalitáknak Calida aquán levő sz. háromság-kolostora, melyről 1186-ban III. Urbán pápa egy bullájában emlités van téve, Hévizen lett volna. Régi okmányainkban ez a Calida aquai sz. háromság-kolostor többször emlittetik, Fejér és Kemény József kétségbe vonják annak az erdélyi Hévizen lételét. Pedig épen Fejér Diplomatikai Codexében* van egy okmány 1298-ról, mely azt látszik támogatni, hogy ezen kolostor ugyancsak az erdélyi Hévizen volt, mert emlitett évben András királyhoz folyamodványt ad be Akus Magister fia Mihály, hogy Feyregház és Heen-i lakatlan földeket neki transcribálja. A király a hévizi szent háromság kereszteseit (cruciferi sti Trinitatis de Calidis aquis) küldi ki a nevezett jószág kijártatására, minek következtében a kolostor priorja, frater Jakab ki is küldötte Pál társát (consorcium) e műtételre, Ki nevezett helyeket, a király küldötte Tywan Fábiánnal megjárván, Akus Mihályt introducálják is abba.
De mivel a kijáratási és beiktatási Fejér által közölt okmányban Feyregház és Heen (mi nem lehet más mint Fejéregyház és a közel fekvő Denndorf régen Heendorf) a Küküllő mellé (juxta Crysium) helyeztetnek, azt nem járathatta ki Királyhágón tul lévő kolostor kiküldöttjével, hanem igen is az ide nem messze feküdt hévizi kolostor emberével. És hogy ily kolostor 1311-ben volt Hévizen azt egy másik, Szeredai által közölt okmány is bizonyitja.* 1312-ben Héviz, Calida Aqua név alatt mint Fogaras várához tartozó helység Dobka Lajosnak adományoztatik. I. Rákóczi György korában Sükösd György birja Alsó-Rákost és Hévizt. Ez a Sükösd 1636-ban Literáti Istvánnak ad Hévizen egy rész jószágot (Literatinak nőágon való utódai a Kis és Derzsi családok Hévizen.)
Sükösd György egyetlen fia Székely Mózessel elesvén, a fejedelemre ekként visszaszállott Hévizt és Ugrát Apaffi 1667-ben Nagy Tamásnak, Rákost Budai Péternek adományozza.* Nagy Tamásról szállott a Bethlen, Haller és Kálnoky családra, kik ma is birnak itt.
Héviz az Olt balpartján egy szük medermetszetben fekszik, melynek balparti magaslatán az egymás mellé csoportositott udvarházak a távolból igen festői képet mutatnak. Ez udvarok közt legnevezetesebb az ódon kastélyszerü Haller-udvar, mely mostani romladozott magas falaival, s tág udvarát körül ölelő védfalaival, szeszélyes kapubástyájával már magában is elég nevezetes müemlék arra, hogy képét ide csatoljam; de kétszeresen nevezetesé teszi azt azon hagyomány, hogy a keresztesek fennebb emlitém kolostora és temploma e helyen feküdt, s hogy a mostani kastély annak romjaiból épült, még tiszteltebbé teszi azon tudat, hogy gr. Bethlen Kata, korának e legnagyobb asszonya, a fenkölt lelkü irónő, és a tudományok nagylelkü pártolója e most romlásnak indult kastélyban lakott,* és itten lakott és itten dolgozott Bod Péter, ki Bethlen Katának volt udvari papja; ki a magyar irodalomnak első legtevékenyebb munkása, a magyar tudományosság fölkent apostola volt.
https://mek.oszk.hu/04800/04804/html/56.html
Olthéviz, Bethlen-Haller vár
A két saroktornyos épület a XX. század eleji képeslapokon Haller várként szerepel. Nem csoda, hiszen 1 m vastag falaival valaha védelmi szerepet is betölthetett. Építőjének neve nem maradt fenn, de azt mondják, egy 1311-ben létező kolostor helyére épült, annak romjaiból. A különálló torny kápolna lehetett, hiszen a középkori Olthéviz lakosai katolikusok voltak. Tudni lehet még egy 1812-es peres iratból, hogy Bethlen Kata lánya Borbála örökölte ezt a házat, az iskola épületet pedig a fia, Pál. Így érthető, hogy miért Borbála két kissebb lánya Anna és Jozefa között dőlt el, hogy utóbbi tulajdonában marad a ház 1815-ig.
Valószinüleg egy ideig ismét lakatlaná válik. 1838-ban kél újra életre, amikor Haller Anna feleségül megy Kálnoky Györgyhöz. Csupán 1838-1840 között maradtak Olthévizen, de valószinüleg rendbetették az épületet, és emiatt a település lakói a Kálnoky nevet ragasztották rá. György 1844-ben meghal, és testvérei szerzik meg a birtokot. Haláluk után, 1892-ben árverésen szerzi vissza Haller János a birtokot. Tőle gyermekei öröklik. A várszerű épületet nem államosították, ugyanis az örökösöknek sikerült 1923-ban eladniuk. Jelenleg is magántulajdon.
https://www.welcometoromania.eu/
