Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Uppony, Dedevár

A Bükk északnyugati előterét alkotó Upponyi-hegységnek nevet adó település határában két középkori eredetű várrom is található. A különleges természeti szépségű Upponyi-szoros szurdokvölgyének keleti oldalán áll a Dedevár, míg a tőle alig fél kilométernyi távolságra a völgy túloldalán pedig a Földvár.

A településtől nyugatra kb. 1 km-re, a szűk upponyi sziklaszoros után, meredeken emelkedik a várhegy.  Mint a Fekete-hegy legnyugatibb nyúlványa, csaknem elzárja a völgyet. Régebben közvetlen alatta folyt az Upponyi-patak és mellette az uppony—dédesi országút. Most a Lázbérci víztároló nyugati ága veszi körül.

Ennek a sziklagerincnek a nyugati végén helyezkedik el a háromszög alaprajzú, egyik csúcsával nyugatra néző vár. Igen csekély területű, csupán kis részben még ma is álló toronyromból áll. Keletről, a gerinc folytatása felől a sziklába vágott árok védte. A többi oldalon az igen meredek sziklafal adta a vár védelmét.

A torony egykori méretét ma már nem lehet rekonstruálni, mert az az északi meredek hegyoldalra omlott. A falából csak erősen lepusztult csonk maradt kb. 8 méter hosszan. Szélessége a mai felszín síkjában 2–3 méter, magassága eléri az 1 métert. Nem kizárt, hogy egy úgynevezett éllel ellátott torony maradványa. A belső területen több kincskereső gödör látszik, az északnyugati részen egy 2 méteres faltömb nyomaival. A kis plató mai mérete 11 × 9 méter.

A meredek hegyoldal és a sziklafal miatt három oldalról igen nehezen közelíthető meg. Ez biztos védelmet nyújthatott. Keleti, északkeleti irányban azonban csaknem vízszintes nyereggel, és fokozatosan szélesedve összefüggött a Fekete-heggyel. Itt a gerincet egy árokkal átvágták. A déli, lankásabb oldalon az árok mélyebben lenyúlik a hegyoldalba. A vár területéről a szűk völgyet mindkét irányban megfigyelés alatt lehetett tartani.

A várról okleveles említés nem szól és a vár pusztulásának körülményeit nem ismerjük, történelmünkben nem szerepel. A szomszédos upponyi Földvárban végzett falfeltárás és állagvédelem kapcsán folytatott vizsgálatok eredményei, a Dedevár keletkezésére is támpontot adhatnak, melyet így a 13. század második felére, vagy a 14. század elejére valószínűsíthetünk.

Az upponyi Földvár és a tőle karnyújtásnyira elhelyezkedő Dedevár, méreteit, kőépítményeit tekintve is hasonlatos vár. A völgy fölé emelkedő magaslatokon álló két objektum egymás ikertestvérének, ikerváraknak is tekinthető. Létesítésük okait a későbbiekben a birtoktörténeti háttér kutatásával és a mikrorégió további környezetrégészeti vizsgálataival tisztázhatják a szakemberek.

Upponnyal kapcsolatosan tudjuk, hogy a falut először az 1332–1335. évi pápai tizedjegyzék említi, de ekkor birtokosát még nem ismerjük. Feltehetően már 1382-előtt a ciszterci rend bélháromkúti apátságának birtoka lett, és annak Mercse székhelyű birtokegységéhez tartozott. Később is egyházi birtok volt, egészen a 16. sz. elejéig.

Források:

Dobosy László, Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén. 1975

Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig.
Magyarország várainak topográfiája 1. Budapest-Miskolc, 2007

Szörényi Gábor András: Uppony-Földvár - Castrum Bene 23. 2020/1-2