Utolsó frissítés: 2025.01.15.
Telekfalva temploma
Telekfalva eredetének története a szájhagyomány és a mondák homályába vész. Ha voltak is konkrét történelmi adatok, hamuvá váltak a papilakkal és annak értékes levéltári anyagával együtt, 1872-ben, a faluban pusztító tűzvész alkalmával.
Történelmi tények helyett kénytelenek vagyunk a szájhagyományt elfogadni, amely szerint a közeli bágyi várban vitézkedő székelyek voltak az első telepesek. "Telekfalvát egy a bágyi várból, Balázs nevű vitéz alapította, akinek megtetszett a szép források által öntözött völgy és ott << telek >> helyet foglalt magának. Később a várőrizetből, s másunnan is többen települvén oda, falu keletkezett, mely Balázs vitéz első telkéről Telekfalva nevet nyert".
A faluban mai napig fennmaradt szájhagyomány más változatban meséli el a falu eredetét. A bágyi vár urának volt három fia, Sándor, Tamás és Elek. Sándor letelepedett, családot, majd falut alapított, amelyet az ő nevéről Sándorfalvának neveztek el. Tamás Tamafalában, míg Elek a mai Telekben próbált megtelepedni. Később Tamás és Elek telepesei összeköltöztek a mai falu helyére, amely a két fiú nevéből kapta a Telekfalva nevet.
Telekfalva a XIV. században már mint falu szerepel, de oklevelekben csak1566-tól jelenik meg. A Székely Oklevéltár szerint különféle néven jegyezték be: Thelekfala, Thelekfalu, Thelekffala, Thelekffalwa, Telekfalj, Telekfaluj.
A falu első írásos említése 1566-ból való, 1614-ben a rendelkezésünkre álló adatok szerint 30 szabad és 11 jobbágycsalád lakta. Lélekszáma 1867-ben volt a legnagyobb (401 személy), ma több mint kétszáz személy lakik itt. Református temploma mai formáját a 16. század végén nyerte el. Azért maradt fenn kevés írott forrás a falu történetéről, mert a paplak és annak levéltára az 1872-es tűzvész alkalmával megsemmisült.
Telekfalva lakossága valaha természetesen katolikus volt, Soós Adolf szerint a mostani templom is átépített római katolikus kápolna, jelenlegi formájában valószínűleg 1694-ben alakították át "Kovács János megyebírósága alatt". Déli oldalán jelenleg is látható a felírat: "Anno Domini 1694".
Nehéz megmondani, hogy mikor lettek reformátusok a falu lakói. Bizonyára korán, mert a település Székelyföldnek ahhoz a részéhez tartozik, amely a fejedelmek idejében egyetemesen reformált vidékként szerepel. Szomszédságában unitárius községek vannak, ami szintén azt bizonyítja, hogy itt a reformáció már János Zsigmond idejében ismeretes volt. Tény az, hogy Telekfalva anyaegyházzá csak 1752-ben vált, addig Patakfalvának volt a filiája.
https://www.telekfalva.ro/
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Középkori és kora újkori vonatkozásban a 17. században épült, majd többször átalakított református templom épületelemei kerültek feltárásra temetkezésekkel együtt, jelentős eredményekkel és sajátos, egyedinek mondható jegyekkel tarkítva a székelyföldi és erdélyi református templomkutatást. A kisméretű templombelső feltárását hat, 5x2,5 m-es szelvényben végeztük el. A mai templom keleti részében, az 1-2. szelvényekben napvilágra bukkant, majd nyugat felé folytatódott egy kelettől észak felé mindössze 3-4°-kal tájolt, sokszögzáródású, sarkain támpillérekkel megtámasztott templom alapfala. A homokkőből és konglomerátum kőtömbökből világosszürke, kavicsos mészhabarcsba rakott fal szélessége 0,70-0,80 m, alapárkának mélysége a mai járószinttől mérve 0,13-0,35 m közé tehető. A 17. századi templom korabeli járószintje megigyeléseink szerint a mainál magasabbról indult, a későbbi átépítések és tereprendezések során ezt lesüllyesztették, így a temetkezések is nagyon közel kerültek a mai járószinthez. ... A „korai” templom déli fala a későbbi átépítések során megsemmisült, maradványait a portikus aljában végzett munkálataink során tudtuk megigyelni. Bejárata, akárcsak a későbbi templomoknak, délen lehetett. A kis templom nemcsak kelet-nyugat tájolásában, hanem alaprajzában is egy gótikus templom képét idézte. A sarkain támpilléres sokszögforma, illetve az északi oldalon megigyelt diadalív-alapozás és ennek megfelelően kívül egy támpillér lenyomata – melynek maradványait délen is megtaláltuk – sokáig ezt a hitet keltették bennünk. A templom belsejében feltárt, többségükben keletelt sírok is ugyanerre utaltak. A templom északi fala alá benyúló, tehát időben annak építését megelőző S-65. temetkezés 1614 es éremmelléklete és a templomhoz tartozó, szintén érmekkel (1616, 1623, 1625) keltezett sírok viszont egyértelművé tették, hogy a templom a 17. század második évtizedében készült, melybe folyamatosan temetkeztek ezt követően. ...
Az egyházi forrásokban 1664-ben említett építkezési munkálatoknak nem fogtuk meg régészetileg a nyomát, viszont elképzelhető, hogy a templombővítésre ekkor került sor. Elbontva az északi és nyugati falakat, ezek helyébe tört kőből, vízi görgetegkövekből és konglomerátum kőtömbökből világosszürke, aprókavicsos, mészrögös habarcsba rakott falat emeltek (vastagsága 0,90-0,95 m). A fal alapozási árka az északi oldalon a mai járószinttől mérve -0,57 m, tehát jóval mélyebb, mint az első templomé. Feltehetően ekkor mélyítették alá a járószintet, eltávolítva az esetleges égési nyomokat. Biztosan azt tudjuk, hogy az átépítés a mai templom déli falának külsején található feliratos kő szerint legkésőbb 1694-re megtörtént. Ezt a templomot a 18. század végén kelet felé tovább bővítették egy szintén sokszögben záródó, főként téglából, homokkövekből és vízi görgetegkövekből világosbarna-sárga, kavicsos mészhabarcsba rakott fallal, melynek talpát nem értük el szelvényeinkben. Az építkezést ante quem a keleti karzaton látható 1797. évszám keltezi. ...
A feltárt 17. századi református templom legszembetűnőbb sajátossága – alaprajzi formája és tájolása mellett – a templom belsejébe és köréje való temetkezés volt. A református időkben továbbélő középkori építési hagyományokra Bikafalva 17. század második felében épült református temploma közeli analógia, viszont református templomba való temetkezéssel a gyakorlatban eddig még nem találkoztunk.
Forrás: Nyárádi Zsolt – Sófalvi András - RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A TELEKFALVI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN
