Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Apatovec - Gradec

A terepen ma is fellelhető mindazon helynév, melyek segítségével, az 1207-es leírásban meghatározták ezen földek fekvését. Az új lakosok a betelepülésükkel, új neveket hoztak e vidékre, míg a régieké feledésbe merült, falvaik eltűnésével együtt. Mindezek ellenére, az 1207-es oklevélből megtudható, hogy három falu a Glogovnica patak felett feküdt, kettő Strazilóban, egy valahol a közelében és egy a Rasina patak (talán a mai Rasinjica patak) mentén. Strazilo, 1303-as elnevezése Straziće volt (Straziche) volt, ami jelenleg egy, Apatovac falvától keletebbre lévő bányaterület neve. Ezen kívül, az Apatovac falutól délnyugatra lévő, Gradec hegy (368 m) is megtartotta ősi nevét (mons Grades). A Lipa (1207-ben, Lipagora) helynévvel, Apatovac falu lakosai, ma a falu északi, legmagasabb pontját jelölik. A szentsírosok eme birtoka, a Glogovnica patak közelében, a templomosok földjeivel volt határos. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Jeruzsálemi Szt. Sír kereszteseinek birtokának a zöme, a Glogovnica patak, a Gradec hegy és Apatovac falu (a 18. században Opatovac) környékén terült el, egészen a Rasinjice patakig. Az mindenképpen biztos, hogy Apatovac a szentsírosokhoz tartozott, amit egy 1303-as oklevél is bizonyít, amelyben a csázmai káptalan rendelkezik néhány, a Szűz Mária egyház prépostságához kapcsolódó praedium tekintetében, melyek az apatovaci birtokhoz tartozó földek részét képezték (particula terre ad possessionem Apatholch pertinens). A megyehatárok leírásánál, megemlítenek egy dombot Apatovactól délnyugatra, ami ma is Humnak neveznek (munticulu Halum vulgarite nominatum). Az apatovaci birtok, egészen addig maradt a Jeruzsálemi Szt. Sír prépostság birtokainak együttesében (Glogovnica, Tkalec, Apatovec, Planina), míg az egészet együtt, a 17. században át nem adták, a jezsuitáknak.

Forrás: Leila Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai - fordította Szatanek József

Gradac, egy középkori erődítmény, Apatovec falutól 1 km-re délnyugatra. Egy nagy, késő bronzkori erőd helyén épült. A dokumentumokban nincs olyan információ, amely biztosan jelezné az erődítmény építési idejét és építőit, illetve pusztulását. Először 1244-ben említik egy domb neveként, a Glogovnica-völgyben. Tekintettel az erődítmény korai említésére, építési idejét a 1241–42-es tatár invázió előtti évekre tehetjük. –  Valószínűleg mivel minden oldalról meredek domb tetején helyezkedett el, és nincsenek kő vagy tégla nyomok, feltételezhető, hogy a védőfalakat föld és fa kombinációjából építették, vagy egy sánc tetején lévő palisádként, a védőárok kiásásával nyert földből.

Forrás: Krešimir Regan - Vlatka Dugački - Leksikon Utvrda Hrvatske