Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

IGAL (plébánia és ferences kolostor) 

Neve személynévi eredetű. 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében Igal neve is felbukkan; még 1390 (1092)-ben is az apátság birtokolta. Az 1193-ban III. Béla által a székesfehérvári johanniták részére kiállított megerősítő oklevelében szintén felbukkan a település neve. 1228-ban a birtokot Moys szerzi meg, aki 1272-80 között a nyúl-szigeti apácáknak adományozta: ők a középkor végéig birtokolták is. 1525-ben az apácák igali officiálisáról - birtokigazgatójáról - hallunk. Igal 1448-tól már oppidum, 1462-ben pedig országosvásár-tartási jogot nyert Mátyás királytól. Ugyanebben az évben Gergely igali esperesről tesznek említést. 1331. február 23-4-én találkozunk Szt. György tiszteletére felszentelt templomával, illetve papjával, János presbiterrel. A pápai tizedjegyzék is említi a falut - a somogyi főesperességhez tartozó egyház papja, Mihály 1333-5 között évi 42-42 kis D-t fizetett. 1428. március 19-én ismét feltűnik a Szt. György titulusú egyház, illetve annak rectora, János, 1483. június 26-án pedig a plébániatemplom Szt. János tiszteletére szentelt oltárát is megemlítik. 1685-ben még emlékeznek ősi plébániájára. Gótikus templomát 1756-ban átépítették barokk stílusban Szt. Anna tiszteletére, szentélye azonban megmaradt. Sokszögű szentélyzáródása, támpillérei mind a mai napig láthatók. 1973-ban a községi tanács udvarán Magyar Kálmán négy K-Ny-i tájolású csontvázat tárt fel S végű hajkari- ka-melléklettel. Az egyik sírt téglával körberakták. A temető nyomait az út K-i oldalán, a templom kertjében is nyomon lehetett követni.

Az obszerváns ferences S. Salvator provinciához tartozó kolostort még 1452 előtt alapította Igali Egyed fráter testvér feltehetően remeteségként a város melletti erdőben, Szűz Mária tiszteletére (az engedélykérelem 1434. október 13-án kelt). 1462. május 1-jén kiváltságuk megerősítését kérik, mivel őrségen kívül akarnak maradni - erre engedélyt II. Pius pápa ad 1468-ban. 1464. február 27-én Igali Egyed minorita a szülőföldjén emelt kolostor alapításának megerősítéséért folyamodik - ekkorra a kolostor már teljesen kiépülhetett (cum ecclesia, campanili, claustro in silva extra oppidum Igái). A kolostor a Remete-cser nevű dűlőben lehetett.

Forrás: M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)