Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A zubogyi református templom

1282-ben említi először oklevél a falut. Ebből megtudjuk, hogy addigi birtokosa egy Dáma nevű gömöri várjobbágy volt. Magtalan halála után IV. László király „terram Zubud" János fiainak, Heimnek és Demeternek adományozta. A megadományozottak az ősi, Csanád megyei eredetű Ajtony-nemzetség tagjai voltak. Ez a nemzetség már korábban megszerezte a gömöri Alsószuhától a borsodi Kurityánig terjedő nagy földterület jelentős részét, később pedig annak kikerekítésére törekedett. Tagjai falvakat vásároltak, birtokokat vettek zálogba, vagy ahogy Zubogy esetében történt, a királytól kértek adományt a kiszemelt földre. 

A nemzetség tagjait az első időkben a „de Szuha" melléknévvel említik, ami az első adományra, a korábban szélesebb értelemben használt Szuha-földre utal. Bár a nemzetség ágakra bomlása már korán megindult, az egyes ágak még hosszú ideig közösen, osztályos atyafiságban birtokolták földjeiket. így Zubogyon Heim és Demeter mellett egy rokonuk, Miklós fia Miklós is birtokolt. Egy 1299. évi oklevélből arról értesülünk, hogy az ugyan csak Ajtony-nembeli kurityáni nemesek e Miklós Zubogy, Nyárád és Ormos nevű falvait teljesen elpusztították, még a — bizonyára fából készült — házakat is elvitték. 

Forrás: FELD István: A zubogyi református templom kutatása

A XII-XIII. századokban szerény keretek között épített románkori templomának bizonyos részleteit tárta fel az Országos Műemléki Felügyelőség 1985-ben befejezett kutató és helyreállító munkája. A középkori templomot a XIV-XV. századokban (Mátyás király korában, 1556-90) gótikus stílusban átépítették, románkori szentélyét lebontották, helyette gótikus szentélyt építettek, amelyet a hajó déli falának síkjában folytattak kelet felé, ezzel aszimmetrikussá vált a templom.

Az északi oldalra sekrestyét építettek. A támfalas keletelt szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A templom a XVI. században a reformátusok használatába került. A törökvilág megpróbáltatásai és pusztításai következtében 1700-ra teljesen rommá lett. A helyreállítási munkákat 1710 után kezdték. Csak a legszükségesebb és legegyszerűbb keretek között végezték el a leszegényedett lakosság szegénysége miatt. Új diadalívet építettek, a szentély faláról lefaragták a régi beszakadt mennyezet bordaindításait és a munka 1726-ban az új famennyezet elkészítésével befejeződött. Ez a mennyezet nem kazetta jellegű, hanem önálló egységeket alkotó, végtelen hullámvonalban futó, leveles virágos indákkal díszített párhuzamos deszkákból áll. 1758-62 között újra hozzákezdtek a templom korszerűsítéséhez, ezek során két nagy ablakot készítettek, bejárati oldalcsarnok épült az egyetlen déli kapu elé. Két jolsvai festő-asztalos: Contra András és fia Mátyás készítette a festett padelőket, karzatelőket, a Mózes-széket és a szószéket. Az ezeken látható festések hasonlítanak a rudabányai templom mennyezeti kazettáin láthatókhoz (az is Contráék munkája). A templom ma úgy áll előttünk, mint ahogy azt 1762-ben kialakították. Azóta a tetőzetét jó néhányszor reparálták, majd mikor 1887-ben kidőlt az északi fal egy része, határozat született a templom teljes lebontására, de pénz hiányában inkább befoltozták a falat. A közelmúlt helyreállítási munkálatai biztosítják a templom hosszú időn keresztül való használatát, s minden érdeklődő szeme elé tárja múltunk kimagasló szép emlékét. A templom nyugati vége oromfalas és támfalas. A templom déli oldala előtt áll a 11 m magas, szoknyás, fa harangtorony, melyet a XVIII. században építettek és 1870 körül felújítottak, 1985-ben ezt is kijavították. A kisharangot használtan vásárolták egy megszüntetett katholikus haranglábról, mely felirata szerint: Paduai Szent Antal tiszteletére készítették a tanyai lakosok. Lelkésze volt 1670 körül Szalóczi Mihály, akit a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztek és gályarabságra ítéltek. Emléktáblája látható a templomban.

A 120 kg-os (66 cm) acélharangot Diósgyőrben készítették 1921-ben, felirata: „Isten dicsőségére csináltatták a zubogyi ref. egyház hívei…” A 110 kg-osat (60 cm) Hőnig Frigyes öntötte 1903-ban Aradon, felirata: „Paduai Szent Antal tiszteletére a tanyai lakosok.”

Forrás: https://tirek.hu/