Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PécsMagyarországBaranya vármegyeBaranya történelmi vármegye - Ferences kolostor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2025.07.24.

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

Pécs ferences kolostor

A ferencesek Pécsre kerülésének ideje kérdéses; általában 1301-et említenek alapítási időpontként. Ez az egyetlen együttes a pécsi anyagban, amely felmenő falaiban is megőrzött középkori részleteket. A mai ferences kolostor helye megegyezik a középkoriéval, a város délkeleti szegletében, az egykori Szigeti kapu mellett települt.

A korábbi pécsi helytörténeti kutatások során egyedül a ferences kolostor középkori elhelyezkedését tudták igazolni egyértelműen. A középkori ferences kolostor és az újkori ferences kolostor gyakorlatilag fedi egymást, az azonosítást Gosztonyi Gyula foglalta össze röviden. Véleménye szerint a mai templom hajója megegyezik a középkori hajóval, sőt felmenő falaiban is őriz középkori maradványokat, a kolostori szárnyak közül egyedül a déliről lehet egyértelműen bizonyítani, hogy középkori alapokon nyugszik. 

A ferencesek bizonyos adatok szerint már 1280-ban megtelepedtek a városban, más oklevelek szerint a rendházat a vidék történelmében jelentős szerepet játszó Kórógyiak alapították 1301-ben.  Az 1316-os összeírás szerint a mariánusok V. rendtartományának központja; ide tartozik Pécs, Segesd, Kapronca, Szemenye és Várasd.  1348-ban, 1356-ban és 1516-ban tartott itt közgyűléseket.  A kolostori élet az 1543-as török foglalással szűnt meg. A ferences kolostor további kutatására 1978-ban nyílott lehetőség, amikor közműtelepítés során a Sallai utca nyomvonalából kiszakított téren sor került a kolostortemplom elpusztult szentélyének feltárására. Az előkerült alapfalak (4. kép) alapján megállapítható volt, hogy a szentélyt a 15. század végén, 16. század elején építették át szabályos, a nyolcszög öt oldalával záródó formában. A korábbi szentély talán egy szakasszal rövidebb, egyenes záródású volt, ezt azonban az említett későbbi átépítés során ideépült szentélyosztó miatt nem lehetett egyértelműen tisztázni. A szentély 16. század végén pusztult el, valószínűleg köveiből épült Merni pasa dzsámija, ahonnan a zárókövek is előkerültek. A mai kolostori szárnyak és a terület további kutatása még jelentős eredményeket hozhat a középkori kolostori szárnyakra vonatkozóan. 

Forrás: Kárpáti Gábor – Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

GPS: É 46° 4.504 (46.075062)
K 18° 13.370 (18.222836)

Információk: a kolostor a Ferencesek utcában kereshető fel.

Utolsó frissítés: 2025.07.24.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025