Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pécs, Magyarország, Baranya vármegye, Baranya történelmi vármegye - Ferences kolostor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2025.07.24.

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

Pécs ferences kolostor

A ferencesek Pécsre kerülésének ideje kérdéses; általában 1301-et említenek alapítási időpontként. Ez az egyetlen együttes a pécsi anyagban, amely felmenő falaiban is megőrzött középkori részleteket. A mai ferences kolostor helye megegyezik a középkoriéval, a város délkeleti szegletében, az egykori Szigeti kapu mellett települt.

A korábbi pécsi helytörténeti kutatások során egyedül a ferences kolostor középkori elhelyezkedését tudták igazolni egyértelműen. A középkori ferences kolostor és az újkori ferences kolostor gyakorlatilag fedi egymást, az azonosítást Gosztonyi Gyula foglalta össze röviden. Véleménye szerint a mai templom hajója megegyezik a középkori hajóval, sőt felmenő falaiban is őriz középkori maradványokat, a kolostori szárnyak közül egyedül a déliről lehet egyértelműen bizonyítani, hogy középkori alapokon nyugszik. 

A ferencesek bizonyos adatok szerint már 1280-ban megtelepedtek a városban, más oklevelek szerint a rendházat a vidék történelmében jelentős szerepet játszó Kórógyiak alapították 1301-ben.  Az 1316-os összeírás szerint a mariánusok V. rendtartományának központja; ide tartozik Pécs, Segesd, Kapronca, Szemenye és Várasd.  1348-ban, 1356-ban és 1516-ban tartott itt közgyűléseket.  A kolostori élet az 1543-as török foglalással szűnt meg. A ferences kolostor további kutatására 1978-ban nyílott lehetőség, amikor közműtelepítés során a Sallai utca nyomvonalából kiszakított téren sor került a kolostortemplom elpusztult szentélyének feltárására. Az előkerült alapfalak (4. kép) alapján megállapítható volt, hogy a szentélyt a 15. század végén, 16. század elején építették át szabályos, a nyolcszög öt oldalával záródó formában. A korábbi szentély talán egy szakasszal rövidebb, egyenes záródású volt, ezt azonban az említett későbbi átépítés során ideépült szentélyosztó miatt nem lehetett egyértelműen tisztázni. A szentély 16. század végén pusztult el, valószínűleg köveiből épült Merni pasa dzsámija, ahonnan a zárókövek is előkerültek. A mai kolostori szárnyak és a terület további kutatása még jelentős eredményeket hozhat a középkori kolostori szárnyakra vonatkozóan. 

Forrás: Kárpáti Gábor – Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

GPS: É 46° 4.504 (46.075062)
K 18° 13.370 (18.222836)

Információk: a kolostor a Ferencesek utcában kereshető fel.

Utolsó frissítés: 2025.07.24.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025
Ajánlott látnivalók
Velencei vár
Solin-SalonaVelencei vár
Református templom
SzalonnaReformátus templom
Keresési előzmények
Pécs - Ferences kolostor