Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pécsdevecser, Szent Márton-templom

Írásos források a falut az 1332-es pápai tizedlajstromban (Deu)acha, de Wech(us), de Nechus, de Danaba néven említik először. A falu történetének nincsenek látványos történelmi fejezetei, nincsenek számottevő régészeti emlékei sem; neve valószínűleg a szláv „devecser" személynévből származik, amely adószedőt, pontosabban a kilenced behajtásával megbízott hivatalnokot jelenti. Középkori templomát Szent Márton toursi püspök tiszteletére szentelték. 

DEVECSER 1542-ben Alsó- Felsődevecser a pécsi káptalané, 1564-ben "mindkét" [utraque] Devecser a pécsi püspöké. A „Lipót adománylevél" is püspöki birtokok között említi.

A török hódoltság alatt mindkét Devecser valószínűleg lakott helység volt. 1700-ban Kisdevecser már pusztává lett (BH. 1978. p. 82.); hamarosan a magyarlakta Nagydevecser is elnéptelenedett. A Batthyány család bólyi uradalma a török kiűzetése után alakult ki. Gróf Batthyány Ádám a felszabadító háború idején 15 ezer forintos kölcsönt adott a császárnak. Részben ennek fejében kapott 1700-ban a Császári Udvari Kamarától 24 alig lakott és 16 puszta falut Baranya vármegyében. Ezek uradalommá szervezését az 1701-től itt tevékenykedő Somogyi Ferenc tiszttartó végezte el.  A szervezés első évében végzett összeírás szerint lakott falvak közé tartozott Nagydevecser is. Az 1704. évi rácdúlás óta néptelen Nagydevecserben (Pécsdevecser) alakítottak ki a német betelepülők részére 6 egésztelket és 10 féltelket. A betelepítés évét azért írjuk feltételesen, mert az 1735. évi összeírásban Nagydevecsert még nem említik a lakott falvak között; 1736-ban viszont lakosait már felsorolják a földadó összeírásban, de megjegyzik, hogy első telepesek és mentesek a fizetés alól. 1737-ben már ők is fizettek: az egésztelkesek 5 forintot, a féltelkesek a felét. 1737-ben Bolyban is megjelentek az első német telepesek. Az ővelük és az utánuk érkező németekkel kötendő szerződést özvegy gróf Batthyány Ádámné sz. gróf Strattman Eleonóra 1738. augusztus 29-én írta alá a rohonci várban. A Batthyány uradalom idejében a község, „Nagy Deveczer"-ből és „Kis Deveczer"-ből Pécsdevecser lett. Pécsdevecseren 1812-ben 224 katolikus és 3 zsidó, 1829-ben 250 katolikus, 1839-ben 1 magyar és 254 német nemzetiségű lakta. 

1775-ben a falu közepén lévő falmaradványokat felhasználva barokk stílusú templomot építettek, meghagyva a szentély gótikus formáját. A XX. századi műemléki feltárás bemutatja a hajdani templom oldalfalán a középkori vakolat részleteit. A templom XVIII. században festett oltárképén Szent Márton, római katonai öltözetben, köpenyét adja a koldusnak.

Forrás:

Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripcíók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564)

Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)III. ADATTÁR237—320: Siklósi járás