Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Koppány monostora

Koppány monostora a győri egyházmegyében, Ács és Új-Szőny közt feküdt; 1276 előtt alapítójáról Katpán monostorának is nevezték. A bencések ezen monostora 1233-1268 közt a komáromi várhoz tartozott. Szerzetesei a törökök első bécsi hadjáratai után elszéledvén, 1537. Baranyay Mátyás tatai várparancsnok kezdte használni, 1540. azonban I. Ferdinánd visszaadatta a pannonhalmi főapátnak. 1581. ez zálogba adta az apátság javait, hogy kijavíthassa a pannonhalmi várat és a leégett monostort. Pár év mulva már, mint hajdan, ismét a komáromi várhoz csatolták s a Zichyek kapták. A Komárom fölötti monostori apátság néven a király most is osztogatja címét.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Koppánmonostor története 

Árpád fejedelem a honfoglaláskor Ketel vezérnek adta Komáromot és környékét. Az ő leszármazottja volt a Koppan nemzetség (más írásban: Katapán, vagy Katpán), melynek tagjai neves világi és egyházi személyiségek voltak.  A 12. század elején e nemzetség bencés monostort alapított a Boldogságos Szűz tiszteletére, melyet 1222-ben Monostorium de Koppan néven említ egy oklevél.  Az alapítók szép birtokkal látták el az apátságot: a körülötte lévő anyabirtokon (melyet a monostori, újszállási és herkályi területek képeztek) kívül a birtokhoz tartozott az előtte folyó Duna felének a halászati joga és számos más birtoktest is. A monostor a terület nagy részén szőlőmüveléssel foglalkozott. A klastrom - egy több mint 100 éves megfogalmazás szerint - a monostori szőlők közt a Dunára levezető „első itató út" közelében, az ún. Basahegyen feküdt. Az apátság körüli birtok népeit 1369-ben már villa Koppanként, vagyis faluként említik, mint a vármegyei közgyűlés helyszínét. A törökök 1529-ben a monostort és környékét is feldúlták, így elnéptelenedett. A források ettől kezdve Pusztamonostorként említik. Az épületegyüttes romjai 1757-ben még felismerhetők voltak, azóta már széthordták a maradványokat. Az 1980-as évek elején a komáromi vízmű szivattyútelepe épült rá. Egyetlen látható emléke egy kőoroszlán, mely ma a Klapka György Múzeum gyűjteményében található. A terület - a pannonhalmi főapátság minden tiltakozása ellenére - 1592-ben a komáromi várbirtok részévé vált.  1659-ben Zichy István gróf vásárolta meg a szintén a komáromi várbirtok tulajdonában lévő közeli szőnyi területekkel együtt. 1892-től mint már fentebb említettük, a területet báró Solymosy László, majd annak halála után lánya, gróf Gyürky Viktorné birtokolta. 

Forrás: Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Koppánymonostor, Komárom-Esztergom m.: 1. Boldogságos Szűz Mária exempt bencés apátság. Alapítási körülményei ismeretlenek. 1222: említik először mint a Koppán (Katapán) nemzetség monostorát. I. (Nagy) Lajos kir. innen keltezte 1365. I. 30-i levelét. 1402: pápai engedéllyel egy diósgyőri pálos kérte fölvételét az apátságba. 1411: apátja elismerte a pannonhalmi apátot felettesének. 1508: a bencés apátságok vizitációja során az apáton kívül két szerzetes lakta, akik Pannonhalmán tettek fogadalmat és panaszkodtak apátjukra. 1541: ~ elhagyatott, omladozó. 2000: puszta a Duna D-i partján, Komárom Ny-i szélén. Az apátság alapfalai a Monostori-sziget alsó végével egyvonalban rejtőznek. - Apátjai: 1259: Márton; 1385 e. Herke András; 1395: Gál; 1407-11: Lajos, 1411-13: András; 1425: Adorján; 1438: András; 1449: Gergely; 1452: Fegyverneki Dénes gubernátor; 1480 k. Miklós; 1500-11: Balázs; 1517-19: Pethy János. 

Forrás: https://lexikon.katolikus.hu/