Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mácsa - Matscha - MaceaRomániaErdély és PartiumArad történelmi vármegye - Csernovics-kastély

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2025.12.28.

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

Csernovics-kastély

A kastélykert egyik sarkában található Damjanich János és Láhner György aradi vértanúk síremléke. Damjanich és Láhner holttestét Csernovics Arad vármegyei birtokára, Mácsára szállíttatta azzal az utasítással, hogy a temetéssel várják meg az ő hazaérkezését. Mivel csak október 8-án este tudott elszabadulni a vizsgálati fogságból, a temetésre csak a 9-re virradó éjszaka 2 órakor került sor a kastélyparkban. A kétnapos állásban, meleg őszi idő lévén, „a két hulla erősen föloszlásnak indult, Damjanich kövér holtteste fölpuffadt, és a már leszegezett koporsófedelet ötujjnyira fölemelte” — írja visszaemlékezésében Rátky Frigyes, az eltemetést végző gazdatiszt. A birtok későbbi gazdái, Károlyi Tibor gróf és Degenfeld-Schomburg Emma grófnő szép emlékoszlopot emeltek a sír fölé.  Az időről időre ledöntött sírkövet legutóbb 2014-ben állították helyre, majd később tisztították meg. Nagy István nyugdíjas fizikatanár a magyar történelmi emlékjelek iránt érzett felelősségtudatból végezte el a munkát. Három órába, a 36 kilométeren elhasznált üzemanyag árába és némi tisztítószerébe került a pécskai Nagy Istvánnak a Damjanich–Lahner-emlékmű megtisztítása a mácsai Csernovics-kastély arborétumában. A nyugdíjas fizikatanár, Pécska korábbi RMDSZ-es alpolgármestere, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke a magyar történelmi emlékjelek iránt érzett felelősségtudatból ragadott vödröt, rongyot és súrolószert május elején, hogy megtisztítsa a két aradi vértanú első nyughelyét jelölő obeliszket a kastélykertben, az Arad megyei Mácsán. A két honvédtiszt 1974-ig nyugodott Mácsán, akkor földi maradványaikat az aradi vesztőhelyen álló obeliszk talapzatában helyezték örök nyugalomra, a kivégzés 125. évfordulóján, másik kilenc vértanú csontjaival együtt (Dessewffy Arisztidet a Felvidéken, Kiss Ernőt a Délvidéken hantolták el már a kivégzés után).

A legenda szerint a kastély 1715-ben Mácsához tartozott és az Edelspacher család tulajdona volt. Késöbb a kastély története összekeveredik a szerb származású Csernovics család történetével, akik 1720-ban nemesi címet kapnak.

1724-ben Csernovics Mihály és fia, János több birtokot kapott, köztük Mácsát is. Ugyanabban az évben megkezdődik a kastély építése. Az építési munkálatok 1745-ben fejeződtek be. A következő években a kastélyon nem folytatnak munkálatokat 1804-ig, mikor Csernovics Pál lesz a tulajdonos. Fia, Csernovics Péter, alakítja át a parkot és közel-keletről 1845-ben egy expedíció révén egzotikus fajokat hoz Mácsára, mint a Ginko Biloba. Gróf Károlyi Tibor, 1862-ben megvásárolta az eladósodott nagyméltóságú mácsai és kisoroszi gróf Csernovics Pétertől, annak Mácsán lévő hatalmas birtokát a kastélyával együtt amely már az 1848/49-es szabadságharc idején is Csernovics gróf tulajdona volt. A Csernovics-kastély bal oldali, kéttornyú szárnyát egy 18. századi épület felhasználásával a 19. század első felében építették klasszicista stílusjegyekkel – amelynek homlokzatán ma is látható a kőbe vésett, óriási Csernovics-címer; bizonyságul a kései utókor számára: a jobb oldali szárnyat Ybl Miklós tervei alapján 1862 és 1886 között a Károlyi család bővítette ki. 

1886-ban gr. Károlyi Tiborné szül. gróf Degenfeld-Schonburg Emma, magyar óvodát alapított Mácsa faluban. 1898-ban férje; gróf Károlyi Tibor kezdeményezésére állami iskola is létesült. Az 1900-as években, az uradalom magyar cselédeit románokkal cserélték föl. A kastélypark - eredetileg 10 hektáron terült el - majd a gróf Károlyi család érdemeként, még 10 hektárral bővült. A „szigetekként” ültetett növény ritkaságokat a világ minden részéről telepítették ide. A mácsai birtok örököse, gróf Károlyi Antal György, (gróf Almásy Dénesné testvére) 100 hektárnyi erdőtelepítést végeztetett. 1892-ből származó adatok alapján az uradalom akácfaszegéllyel körbe ültetve, több nyár-, akác- és eperfa sor szétszóródva a birtokon. A kastély 1939-ben Adam Iancu kurticsi orvos birtokába került, aki tíz hektáron kivágatta a parkját. 1946-ban elkobozták a birtokot és államosítottak mindent. A megmaradt, 17 hektáros park 1968 óta védett arborétum. 1990 óta, az aradi " Vasile Goldis " Egyetem használja.

Forrás:

https://www.kastelyok.com

Batthyány és az aradi vértanúk temetése

https://www.aradihirek.ro

Wikipedia

https://bagyinszki.eu/?s=M%C3%A1csa

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

GPS: É 46° 23.065 (46.384411)
K 21° 18.608 (21.310125)

Információk: a kastély a település központjában kereshető fel.

Utolsó frissítés: 2025.12.28.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025