Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Cege - Wass kastély

Az ismert magyar családok egyik legrégebbike a Wass-család. Dunántúlról, Vas vármegyéből szármáztak Erdélybe. Kelemen Lajos valószínűnek tartja, hogy a Buzát-Hahót nemzetséghez tartóztak. Az egyik ős III. Bélával Bizáncba került és jó szolgálataival megvetette a család emelkedésének alapját. 

A cegei Wass család leszármazása a 14. század elejétől máig folyamatosan levezethető. A Wass-levéltár elsősorban középkori (1542 előtti) részének viszonylagos gazdagságával tűnik ki, de az újabb kori rész is – bár koronként és áganként változó mennyiségben komoly veszteségeket szenvedett – lehetővé teszi a rokonság történetének felvázolását. Az előzmények ismeretesek: az Árpád-korban, talán III. Béla király (1172–1196) uralkodása alatt jelentősebb birtokadományt kaptak Doboka vármegyében, majd a 14. században többen közülük – főképpen az Erdélynek több vajdát adó Lackfiak familiárisaiként – megyésispáni és várnagyi tisztségeket viseltek, de később visszasüllyedtek a megyei nemesség szintjére. Közhivatalt újra már csak a 16. század elején vállaltak, de a jelek szerint ez utóbbi századra vonatkozó iratokat megtizedelték az ismeretlen korban végrehajtott levéltár-selejtezések.

A Wass-levéltár a kezdetektől, a 12. század végétől fogva körülbelül a 19. század végéig tartalmaz a történetkutatás által hasznosítható iratokat. A letétbehelyezés után is maradt azonban történeti értékű levéltári anyag az akkorra már három ágra oszlott család kezelésében, és természetesen a második világháború végéig is termelődött újabb iratanyag. Ezek azonban az 1944-et követő drámai változások következtében jórészt megsemmisültek, hiszen a család tulajdonában levő szentegyedi és a nagyobbik cegei kastélyt ekkoriban kifosztották, majd lerombolták. 1944 után a kisebbik cegei kastélyt is kifosztották, de csak részeket romboltak le belőle. 

Forrás: W. Kovács András: A cegei Wass család története (16–20. század)*

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A kastély építése a messzi múlt homályába vész. Környékén már a rómaiak idejében volt település. A föld alól feliratos kövek, síremlékek kerültek napvilágra, melyek most a kertet díszítik. Hajdan a kastélyt erődítés vette körül. Az erős falak nyomaira még ma is gyakran bukkan a földműves ásója. Nem lehetetlen, hogy szakszerű kutatással meg lehetne találni a várat. Az épület egész terjedelmében hatalmas, boltozatos pincék terpeszkednek. A terméskőfalazás talán még részben a középkor alkotása. A kastély ősiségét világosan bizonyítja egy 16. századi sirkő töredék, mely az egyik falból került elő. Az elhunyt páncélos alakja csak derékig látszik, szakállas fejét baretszerü sapka koronáza. Némileg emlékeztet ez a hires gyulafehérvári úgynevezett Hunyadi János-szarkofágnak ugyancsak szakállas alakjára. 

A kastélyt ma kívülről és belülről egyaránt a koraklasszicizmus ízlése szerint alakították át. A homlokzati felirat elárulja, hogy Wass Sámuel és felesége, Bethlen Rozália állíttatták helyre 1800-ban az ódon épületet. Ugyanekkor készülhetett az udvarra vezető bejárat építménye is, melyet két zömök bástya fog közre. E bástyák minden valószínűség szerint legalább is alapjaikban a várfal tartozékai voltak. A kastély belsejében az ebédlő stukkódisze vonja magára a figyelmet. A mennyezetet öt kerek feliratos ábrázolás tölti ki, melyek egy 18- századi vallásos tárgyú könyv metszeteinek mintájára készültek. E könyv ma is a kastély könyvtárában van. Az épület különben meglehetősen egyszerű, igazi érdekessége berendezésének változatos gazdagságában rejlik. A bútorok között feltűnik két hatalmas, sárgás onyxból faragott asztallap és két ugyancsak onyx oszlop. Az egyik sarokban nyúlánk amfora húzódik meg. Az üveges szekrényben pedig az egyiptomiak szent madara: a sólyom tekint mereven a távolba. A kert fái között megbúvó kerek torony felső emeletén kisebbméretű kőszobrok töredékeit találjuk. Közülük egy női szobor alighanem hellenisztikus görög munka. Egy fekvő oroszlán pedig ismét Egyiptomra tereli figyelmünket. Mindezek az érdekességek Wass Árminnak, az alexandriai fökonzulnak szerzeményei. Legnagyobb értéket azonban egy föníciai kis tányér képvisel, melynek alján bekarcolt felirata Adirhál vezért nevezi meg. A tányér anyaga cserép, melynek színezete a rotes vöröstől a narancssárgáig minden árnyalatot megcsillant. Formája egyszerű, de választékos ízlésre vall. A londoni Britisch Museum még az első világháború előtt 30.000 koronáért akarta megvenni. A szenvedélyes gyűjtő azonban nem adta. A forró dél alkotóerejének ezek a változatos emlékei valami sajátos zamatot nyernek ebben az eldugott mezőségi urilakban. 

De a magyar műveltség termékei sem fogynak ki egyhamar Cegén. A társalgó falait Vastagh György néhány igen szép képe díszíti. Wass Ádám és különösen felesége: kénosi Sándor Berta 1861 és 62-ben festett arcképei a biedermaier modornál: kedves és magas színvonalú alkotásai. Egyéb multszázadi portréi: mellett meg kell említeni a kastély régi vizfestésü képecskéjét, mely mindén gyarlósága ellenére is hü képét adja az ősi Wass-fészek: száz év előtti külső megjelenésének. Érdekes története van a magas 19. századi cserépkályhának is. Egy ügyes kolozsvári mester 1—5 kandalló maradékából nemrég szerkesztette össze még pedig oly kitűnő érzékkel, hogy teljesen egységes alkotásnak látszik. Sőt, a különbözőképpen díszített és egymástól bizonyos mértékig elütő cserép darabok egymásutánja egyenesen művészi változatosságot kölcsönöz a remek tákolmánynak. 

A berendezés után külön kell megemlékeznem azokról a régi iratokról, melyek részben kiegészítik az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában letétbe helyezett Wass-levéltár anyagát. A család levéltárának törzsét Wass Béla gróf juttatta Kolozsvárra. Eredetileg abban a kerti kerek bástyában állt melynek érdekes felépítését és különösen ötletes fűtőberendezését ma is megcsodálhatjuk. A jelenleg is Cegén található iratok egy töredéke még mindg ebben a bástyában található. Zömét azonban hatalmas vasláda őrzi. A láda felső lapján két álcázott pisztolycső búvik meg. Ha a kulcsot illetéktelen próbálta a zárba illeszteni, a megtöltött fegyverek térden lőtték. Régi iparosmesterek ilyen ötletekkel szórakoztak. A láda tartalma nem kevésbé érdekes. Iratai között a Wass-esalád elágazására lelhetünk bőséges adatokat. Legbecsesebbek mégis az előbb említett Wass Adámné révén idekerült Sándor-iratok a 16, 17 és 18-ik századból, melyek elsősorban Kisküküllő, Hunyad és Kolozs megyék egykori életére vetnek fényt. A társalgó fiókos szekrénye is meglepetéseket rejt a kutató számára. Néhány középkori oklevél töredéke mellett rábukkanhatunk egy 18. századi kéziratos családtörténetre, valamint egy levélre Széchenyi Istvántól. Felesleges hangsúlyozni, hogy a szóban forgó iratoknak a kolozsvári Levéltárban őrzött Wass-levéltárhoz való csatolása mennyire kívánatos volna. A jelenlegi tulajdonos: Wass-Tarjányi Ákos megértő magatartása nemsokára ezt lehetővé is fogja tenni. 

A kastély előtti park virágágyai között egy igen szép klasszicista stílusú Minerva-szobor trónol. A tudomány és művészet istennője mintegy jelképe azoknak a bámulatosan változatos műveltségi értékeknek, melyeket a cegéi kastély hosszú századok óta hűségesen őriz. A római alapokon nőtt falak a magyar szellem eredményeit éppúgy magukhoz ölelik, mint a földközitengeri kultúra termékeit. Erdély félreeső zugában igy borulnak össze testvéri egyetértéssel nemzeti javak emberi javakkal. 

Forrás:

Entz Géza: A cegei Wass-kastély - Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)1942-11-28 / 270. szám 

A fennmaradt kastélyt Wass Ádám építtette 1769-ben erdélyi barokk stílusban. Ádám (1821–1893) a ma is álló kisebbik cegei kastély tulajdonosa volt és egyben a cegei református ág megalapítója. A kolozsvári református kollégiumban tanult. Birtokának központja Cege volt, 1857-ben újjáépíttette az ottani ref. templomot.(Forrás: Székelyhon.ro → https://szekelyhon.ro/liget/eletmod/elfeledett-grofi-emlekezet-a-wass-csalad-foldjen)