Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Miskolc, Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Borsod történelmi vármegye - Szentlélek, Pálos kolostor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2026.11.22.

Miskolc - Szentlélek, Pálos kolostor

A szentléleki, középkori forrásokban dédesiként is említett pálos kolostor a Bükk-hegység erdős területén, mintegy 710 méteres tengerszint feletti magasságban áll. A helyszín ma Miskolc közigazgatási területéhez tartozik. A romegyüttes a történeti Diósgyőr és Dédes közötti útvonal közelében fekszik; a középkori birtokközpontok közötti elhelyezkedésének a kutatók közlekedési és esetleg vadászati jelentőséget is tulajdonítanak.

A szentléleki kolostor előzményére vonatkozó legkorábbi írásos adat 1240-ből származik. A tardonai birtok határjárását rögzítő oklevél a későbbi kolostor közelében élő remetéket említi. A határjárás leírása alapján a birtok határa a szentléleki kolostor alatti völgyben húzódott, a későbbi rendháztól alig néhány száz lépésnyire. Az egyik határjelet is a remeteség közelében jelölték meg. Az ekkor remeteközösség jelenléte és a későbbi pálos kolostorral való közvetlen kapcsolata azonban nem ismert.

A pálos közösség első biztos okleveles említése 1312-ből származik, amikor az Ákos nemzetségbeli Ernye bán fia, István birtokadományban részesítette a dédesi kolostort. Mivel az oklevél adományozást és nem alapítást rögzít, a kolostor létrejöttét nem köthetjük egyértelműen 1312-höz. István a diósgyőri pálos közösséget is támogatta. A dédesi kolostor Diósgyőrrel és Felnémettel közös gazdasági igazgatásba, vicariába tartozott.

A 14–15. században több uralkodói segítette a szerzetesek életét a birtokosi adományok mellett. A támogatók között szerepelt Nagy Lajos király, Erzsébet királyné, Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond. 1459-ben Mátyás király 200 forint értékű sót adományozott a szerzeteseknek.

1526-ban Serédy Gáspár hadai a diósgyőri rendházat feldúlták, de a szentléleki kolostor ekkori megtámadására nincs közvetlen bizonyítéka. 1540-ben Balassa Zsigmond emberei pusztítotték a pálosok szentléleki kolostorát, mivel a barátok panaszt tettek a Balassák önkényeskedései ellen. A kolostor 1550 körül teljesen elnéptelenedett. A rendház szentléleki és diósgyőri birtokait 1628-ban elzálogosították, hogy Bécsben egy új pálos rendháznak telket tudjanak venni. Utolsó említése 1737-ből származik, amikor a romot visszaszolgáltatták a diósgyőri pálosoknak. A kolostort ezt követően már nem építették újjá.

A romokat már a 19. század közepén ismertették. Vachot Imre 1856-ban, a Vasárnapi Újság pedig 1860-ban közölt róluk beszámolót. Az 1930-as években Krompecher László és Benedek Frigyes foglalkozott a helyszínnel, majd Szabó Ferenc mérte fel a templomot 1942-ben. Sódor Alajos 1954-ben alaprajzi kutatást végzett. Az 1960. évi engedély nélküli bolygatást követően Komáromy József sírleletmentést végzett. Czeglédy Ilona 1974-es régészeti kutatásai után Ferenczy Károly irányításával konzerválták és bemutatták a templom falait, valamint rendezték a kolostornégyszöget.

A romegyüttes leglátványosabb eleme a keleti oldalon álló, egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel kialakított gótikus templom. Nyugati oldalához a helyiségekkel körülvett kolostornégyszög kapcsolódott, a központi udvart kerengő övezte. A templom ismert alaprajzi mérete a városi műemléki ismertetés szerint hozzávetőleg 20,5 × 9,5 méter.

A 2012. évi kutatások a nyugati szárnyban több, egymásra épülő, eltérő méretű falrendszert különítettek el. A 2013-as feltárás alapján legalább négy nagyobb építési periódussal számolnak. A legkorábbi szakaszokhoz nem a jelenlegi templom kapcsolódott. A ma látható templom és a hozzá tartozó masszív kőfalú kolostorépület a 15. század közepére keltezhető. A 15. század végén, illetve a 16. század elején újabb átépítések történtek; a rendház nyugati részét mintegy egy méterrel bővítették. A korábbi templom pontos helye és formája továbbra sem tisztázott. A korai remeteépületek feltételezett fa szerkezete pedig egyenlőre kutatói hipotézis.

A Herman Ottó Múzeum 2012-ben megkezdett új feltárásai a korábbi ásatásokhoz képest lényegesen pontosították az építési periódusokat. A 2012–2013-as munkák során vizsgálták a kerengő és a nyugati szárny rétegeit, valamint kimutatták, hogy az újkori parkoló a kolostor északnyugati falának egy részét is fedi. A kutatások több ásatási évben is folytatódtak. 2018-ban az északi szárny keleti felét vizsgálták.

A késői építési fázishoz téglapadlós folyosók és helyiségek tartoztak. A 2013-as kutatás során az egyik folyosó padlója felett 16 ezüstpénz került elő. A legkorábbi Mátyás király korából származott, a legkésőbbi pedig 1528-as Ferdinánd-érem volt. A leletegyüttes a késő középkori használat és a pusztulási rétegek értelmezéséhez ad támpontot.

A 2021-es, 54,4 négyzetméteres feltárás az északi szárny nyugati részére és az attól északra fekvő területre terjedt ki. Az északi szárny legkorábbi kőépítési szakaszát a 15. század közepe körüli időre, egy későbbi átépítést a 15–16. századra kelteztek. A későbbi helyiségekben téglaburkolatú folyosó és terrazzo jellegű padló maradványai kerültek elő. Az épülettől északra oszlophelyeket és alapozási árkot figyeltek meg, amelyek legalább két egymást követő, feltehetően fa szerkezetű építményhez tartoztak. Rendeltetésük ismeretlen. A nyugati oldalon egy újkori pince és a parkoló megnehezítette a középkori maradványok vizsgálatát.

A 2021-es kutatószelvényeket a munka lezárása után geotextíliával és földdel visszatemették. A 2022-ben készített múzeumi dokumentáció szerint tervben volt az északi épületszárny falainak további állagvédelme és romkertként való bemutatása. A 2025-ös ásatásról egyenlőre csak sajtóhír ismert, részletes szakmai eredményeit még nem publikálták.

Összeállította: Keserű László, 2025-2026

Felhasznált források

Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása, 2013
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: Miskolc, Szentlélek, Pálos kolostor. RKM 2013. Budapest, 2019
Herman Ottó Múzeum: A Miskolc–Szentlélek pálos kolostor 2021. évi feltárása Miskolc, 2021–2022.
Miskolc Megyei Jogú Város: Szentléleki pálos kolostorrom – műemléki ismertető.

GPS: É 48° 7.096 (48.118263)
K 20° 31.614 (20.526892)

Információk: A szentléleki, középkori forrásokban dédesiként is említett pálos kolostor a Bükk-hegység erdős területén áll. A helyszín ma Miskolc közigazgatási területéhez tartozik. A romegyüttes a történeti Diósgyőr és Dédes közötti útvonal közelében fekszik.

A kolostorrom közvetlen szomszédságában található szálláshely jelenlegi neve Szentlélek Vendégház, korábbi nevén Herman Ottó Menedékház. Az itteni parkolót a szálláshely vendégei használhatják.

A helyszínen a gótikus templom jelentős falmaradványai és a kolostori épületszárnyak alacsonyabb, részben konzervált alapfalai láthatók. A helyszín az erdei utak és túraútvonalak felől szabadon felkereshető. A visszatemetett kutatási felületek és az egykori épületrészek egy része ma nem látható.

Utolsó frissítés: 2026.11.22.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025