Utolsó frissítés: 2022.11.28.
Enying vár
Az eredetileg Veszprém megyéhez tartozó Enyingen állt egykori késő középkori eredetű kastély pontos helye nem ismert, feltehetően a település mai belterületén állhatott. Az eddigi kutatások több helyszínt is megjelöltek a kastély helyeként, de egyértelmű bizonyítékok jelenleg egyik helyszín mellett sem szólnak.
Az erődített enyingi kastély emléke a településen még a 18. század közepéig is élt, erre két, e korból származó térkép is utal, amelyeken Enying – Hening néven – vízivárként van jelölve.1 Az 1964-ben megjelent Veszprém megyei helytörténeti lexikonban találjuk az első konkrét utalást az objektumra, eszerint középkori birtokosa, a Török család épített itt kastélyt, amita források felváltva castellumnak, fortalitiumnak és kúriának neveznek.2
1982-ben Nováki Gyula és Skerletz Iván, majd 1997-ben Terei György végzett terepbejárást a településen. Megállapításaik szerint Enying északi részén, a mai Templom utca – Vár utca – Bástya utca által alkotott, minden oldalról völgyekkel határolt háromszögben kereshető az egykori erősség. Egykori méretére, formájára csak az utcaszerkezet ad támpontot. Az erődítmény építésére kiválóan alkalmas terep áttekintését zavarja, hogy a 20. században a völgyek oldalait téglafallal erősítették meg, melyek első látásra egy késő középkori vár téglafalainak tűnnek.
Az újkorban a településen keresztül vezették át a 64-es utat. Ez olyan földmunkákkal járt, amelynek során fontos részeket pusztítottak el. 1985-ben Degré Alajos tett közzé részletes, forrásokon alapuló adatokat az enyingi kastélyról, illetve Enying késő-középkori és török-kori birtokviszonyairól.3 1994-ben jelent meg Enyingi Török Bálint Okmánytára, amelyben további adatokat találhatunk az enyingi erősség 1526 utáni történetéről.4
Tóth Dezső 1995. évi kéziratos városmonográfiája szerint: „A hajdani castellum létét látszik alátámasztani az építkezések során talált löszbe vájt – felehetően – alagút szakaszok, melyek több helyen, így a Vár utca 7., 8., 15., 16., Templom utca 8.,Bástya utca 2. szám alatti lakóházak építésénél komoly alapozási gondot okoztak. A megtalált, átlagos parasztpince nagyságú, 1-3 méteres hosszúságú járatszakaszokban sem emberi maradványokat, sem eszközöket (edény, fegyver stb.) nem találtak. Már a 19. században találkozunk a Vár utca, Bástya utca, elnevezéssel, feltehetően a történelmi tradíció ápolásáról vagy a szájhagyomány földvárról szóló korabeli megelevenítéséről van szó.”5 Mindezek megegyeznek azzal a helyi hagyománnyal is, amely úgy tudja, hogy a Vár utca, Templom utca által határolt területen 1789–1792 között épült református templom, a régi enyingi vár helyén lévő magaslaton, a „várdombon” létesült.6
Legutóbb, 1999-ben Koppány Tibor foglalta össze a kastélyra vonatkozó adatokat. Adattárában arra is utalt, hogy a kastélya hódoltságot túlélve, még 1702-ben is állt. A középkori kastély falait a ma is fennálló, a település déli részén fekvő Batthyány kastély épületében feltételezte.7 A 19. századi építészeti formákat mutató épületben eddig még nem került sor régészeti kutatásra.
Legkorábban 1458-ban mutatható ki a Török család birtoklása Enyingen, mivel ekkor már innen veszi előnevét TörökAmbrus, akit így egy hatalmaskodás kivizsgálása során említenek.8 1463-ban Enying másik részbirtokos családja, az enyingi Nemes család tagjai elzálogosítják Török Ambrusnak és gyermekeinek enyingi egész birtokrészüket egy curia kivételével.9 A zálogbirtokot 1469-ben megveszi Török Ambrus, és ettől kezdve már kizárólagos birtokos Enyingen.10
A kastélyt – Koppány Tibor szerint – Török Ambrus vagy fia, Imre emeltethette, a 15–16. sz. fordulóján, amikor a Török család a mezővárosi szintet elérő Enyinget a hozzá tartozó tíz falu önálló birtokközpontjává szervezte.11 A források hiányában pontosan nem ismert, hogy az 1510-es években Enying milyen módon került a Héderváryak kezére, – csere, zálogbirtok, ill. kijelölt gyámkénti jogviszony egyaránt lehet, – mindenesetre 1515-ben Héderváry Ferenc több birtokát, köztük Enyinget és az ott álló házat (cum domo et curia nobilitari) nemesi telekkel is feleségének Borbála asszonynak zálogosítja el, mivel 20.000 arany forintot érő ékszereit mint jajcai bán Jajca várának fenntartására költötte el.12 Ennek ellenére 1521-ben a király a még kiskorú Török Bálinttól kobozta el a kastélyt és az uradalmat, majd II. Lajos még ugyanabban az évben a birtokot a kastéllyal Batthyány Ferencnek adományozza.13
Enying 1521. évi birtokadományozása ellen 1527-ben Héderváry Ferenc tiltakozott, azt sajátjának tekintette, sőt elzálogosította 3000 aranyért Kolowrathi Kossacky Jánosnak és feleségének Csáky Annának. Mindezen túlmenően igényt tartott Enyingre Bekény Benedekné Dóczy Anna is, aki az ellen tiltakozott, hogy enyingi várnagya, Lázár deák a kastélyt és azuradalmat kényszerítés hatására kiadta kezéből. Egy 1527-ből származó adat szerint a kastély kőből épült.14
1526 novemberében Héderváry Ferenc Ozora és Tamási várakat tartozékaikkal együtt feleségének és sógorainak adta.
Ozora tartozékai között Enying (Enningh) is szerepelt.15 1528-ban Héderváry Ferenc tiltakozott a fehérvári keresztesek konventje előtt, birtokai, különösen az enyingi nemesi kúria (curie nobilitaris) elidegenítése miatt Batthyány Ferenc ellen.16 Batthyány Ferenc 1529-ben 1000 forintért elzálogosította Enyinget Somogyi Ferencnek.17 1536-ban Bekényi Benedek özvegyének kezén van. 1538-ban a két király közötti összecsapások idején
Enying castellumát Bakics Péter égette fel és a várnagyát is megölte.18
Ezt követően 1541-ben Ferdinánd király új adományként adta Enyinget Batthyány Ferenc királyi tanácsosnak. Ferdinánd adománylevelében elismerte, hogy a zavaros időkben az enyingi erődítmény és az uradalom „hűtlenek” vagyis a királylyal szembenállók kezére került. Az új adomány arra utal, hogy Batthyány feltehetően nem tudta bemutatni II. Lajos eredeti adományozó oklevelét, sőt az új adomány idején sem volt Enying birtokában.19 1542-től viszont Enying újra a Batthyányaké, akik a 20. századig birtokolják.20
A török hódoltság korából a kastélyra vonatkozóan adatot nem ismerünk, de ezt követően, 1702-ben egy emeletes, romos castellumot említenek Enyingen.21
TEREI GYÖRGY – NOVÁKI GYULA – MRÁV ZSOLT – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN - FEJÉR MEGYE VÁRAI az őskortól a kuruc korig
