Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csetnek, vár - vizivár

Csetnek (Štítnik) az egykori bányaváros Rozsnyótól 13 km-re nyugatra, a Csetnek-patak partján fekszik. A napjainkban már csak nagyközség, amelynek két (történelmi-építészeti) erődített emléke, az egykori vár és gótikus evangélikus templom. A széles főútja a község déli végén térré tágul, itt kereshetjük fel a gótikus stílusú plébániatemplomot és a közelében emelkedő középkori vár többé-kevésbé restaurált védőműveit. Csetnek település neve szláv eredetű, jelentése „pajzsgyártó”. Kezdetben feltehetőleg vaskovácsolással foglalkozó királyi szolgálónépek lakhatták.

Domonkos bán  fia Bors comes halála után IV. Béla 1243-ban az Ákos nemzetségből származó Máté fia Fülöpnek és Detrének adományozta a területet, hogy azon várat és kolostort építsenek. A király álltal kiadott oklevélben ekkor Csetnek "Chitnek" néven szerepel. A területek kétszeri, 1318. és 1320. évi felosztása következtében az eredeti birtoktest két részre szakadt, Detre unokái a birtokok megosztása után a Csetneki és Bebek családokra váltak szét. Csetnek 1328-ban I. Károlytól korponai városjogot kapott, heti vásár tartásának kiváltságával. Története kezdettől fogva szorosan összefonódott a bányászattal.

1378-ban a Csetnekiek a mezőváros uraiként, Nagy Lajos királytól pallosjogot, 1432-ban Luxemburgi Zsigmondtól várépítési engedélyt kaptak. Ennek az oklevélnek alapján feltételezik a kutatók a vár 15. századi keletkezését. Azonban az oklevelek csak oppidumként (mezőváros) kezelik Csetneket egészen a 16. század második harmadáig. Miután a Csetnekiek kezén lévő település birtokközpontként is működött, ahol reprezentatív templomot is emeltek, így okkal feltételezhető egy erődített nemesi udvarház a településen. Ez akár a jelenlegi vár helyén is állhatott.

1556 végén a murányi kapitány Dominics Gáspár levelei alapján ismert, hogy Bebek György emberei a csetneki megerődített templomban gyülekeztek, és november 28-án megtámadták Murányt. A támadók azonban vereséget szenvedtek és pár napra rá a murányiak bosszúból megtámadták Bebek György embereit a csetneki templomban. Azonban azt nem tudták elfoglalni. Bebek két emberét és egy törököt levágtak, valamint 33 lovat zsákmányoltak. Ennek az esetnek kapcsán jogosan merül fel a kérdés. Ha már vár állt volna ekkkor a településen, akkor miért a templomban gyülekeztek és védekeztek Bebek emberei?

1556-ban I. Ferdinánd király elkobozta a Szapolyai-párti Csetneki László birtokait, köztük Csetneket is. Csak azt követően jelenik meg az írott forrásokban az erősség, amikor a Horváth, majd a Bakos család szerezte meg. Az írásos források figyelembevételével a vár felépítésére 1570 után kerülhetett sor. A vár ebben az időszakban inkább egy castellum lehetett.

1563-ban a Haditanács jegyzőkönyvei szerint a Bebek családnak Szendrő várán kívül saját jövedelmeiből kellett ekkor még Szádvárt, Krasznahorkát, Putnokot, Pelsőcöt, Gombaszöget és Csetneket ellátnia. 1576-ban kérdésessé vált, hogy a vár fenntartása vagy lerontása szolgálja-e az ország érdekeit. 1577-ben végűl Csetnek várának megerősítését döntötte el a Haditanács.

Az 1580-1585 közötti időszakban a harcászat fejlődésnek megfelelően Csetnek várát megerősítették és védelmét az ágyúk elhelyezésére alkalmas sokszögű bástyákkal növelték. Eennek ellenére sem számított jelentős helynek, melynek sorsa általában a környező nagyobb váraktól függött. Révay Ferenc 1588-ban írt jelentést a magyaroroszági várak állapotáról. Ebben Csetneket fontos várnak emílti, mely közel fekszik az ellenséghez, és amely nélkül Szepes megyét el tudná foglalni a török. Viszont nem elég erős, ezért pénzt kellene biztosítani a tulajdonosoknak, hogy befejezhessék az erődítés folyamatban lévő munkáit.

Az 1610-ben készült inventáriumból (leltárból) ismerjük, hogy a csetneki vár palotaszárnyában több könyvet is összeírtak a felmérő hivatalos személyek. 1615-ben Görgey István elzálogosította nővérének az épületben lévő részét. Más része 1636-ban I. Rákóczi Györgyé volt, egyéb részein több földesúr osztozott. 1643-ban a Sztáray család is részbirtokosa volt. 1667-ben részben Thököly Zsigmond birtokolta, és inkább csak kastélynak, sem mint várnak tekintették.

1683-ban egy része Apafi Miklósné és fia kezén volt. Az 1683-ban keltezett összeírás szerint „a kapun bemenve, jobb kéz felől való szegelet kerekded bástya” háromszintes. A „vigyázó bástyán” egy nagy tarack és három szakállas állt, „melyek a kastély oltalmára valók”. A sütőház alatt volt a hat ló elhelyezésére alkalmas istálló. A várkastély közepén lévő épületszárny alatt nyílt egy pince. A szögletes területet övező kőfalon túl, de még a külső palánkkerítésen belül létesítettek egy veteményeskertet a várbeliek.

Az 1685-ből származó összeírás Rákóczi- és Apafi-féle "jószágként" említi, valamint azt is hozzáteszi, hogy Thököly kurucai felgyújtották. 1711-re a Rákóczi-szabadságharc végére is maradtak még lakható épületrészei. A 19. század első felében részben a Szontagh család birtokolta. Majd 1900 táján Sárkány Gyula, az akkori tulajdonos részben helyreállíttatta és lakóépületként használta. Családjáé volt a második világháború végéig. 1940-ben egyik saroktornya leégett, majd 1945-ben ismét súlyos károk érték.

A vár építéstörténete: 

A vár falainak kutatása 1974–1975 közötta rozsnyói Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából valósúlt meg, Zdeněk Gardavský építész vezetésével. A kutató a vár építését az 1432 után következő időszakra keltkezte, de a pontosabb kormeghatározásra nem vállalkozott. A jelenlegi ismereteink szerint, a vár a legkorábbi formájában szabálytalan négyszög alakú volt. Az erősség a Csetnek-patak egykori mocsaras árterére épült és egykoron vizesárok övezte. Védőfalai a korszak hasonló típusú váraihoz képest viszonylag alacsonyak voltak, és lőrések sorakoztak rajtuk. Saroktornyok csak a nyugati oldalon épültek. A várudvar nyugati oldalán helyezkedtek el a lakóépületek.

A 16. század vége táján elvégzett jelentős erődítési munkálatok idejében készült el a vár keleti két sarkán is egy-egy torony. A délkeleti sarokban egy kb. 11 méter átmérőjű, közel kör alaprajzú tornyot emeltek. Az északkeleti sarokban egy hasonló méretű, belül kerek, de külső oldalán sokszögletű tornyot emeltek. Az új tornyokon az ágyúk számára készült lőréseket alakítottak ki.

A következő építési időszakban, valamikor a 17. század első felében, a déli oldalon lévő várkaput építették át, mindkét oldalán kifelé előreugró, vaskos pillérekkel. A várudvar nyugati oldalán meglévő lakóépületek mellé, újabb épületeket emeltek a déli és északi oldalon.

A 17. század második feléből származó leírások szerint a kastélyban egy kőépület volt, amelybe falépcsőn lehetett bejutni. A Sztáray család tulajdonában lévő épület a 17. század közepén lakatlan volt és élelmiszerraktárként szolgált. A leírások megemlítik a váron kívüli gazdasági épületeket és egy halastavat is. A 18-19. századi átépítések során a földszintes lakóépületeket átalakították.

Napjainkban Csetnek várának egyes részei - bár felújításra várva, de épen és tetővel fedetten állnak. Az vár fenntartását, gondozását egy kisebb vállalkozás látja el. Céljuk az épület megújításán túl, Csetnek történelmi emlékeinek és helytörténetének bemutatása.

Források:

Szatmári Tamás: Csetneki vár - a honlap korábbi szócikke
Burgen und Schlösser Slowakei 1990 184. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrády III. 1935, hasonmás 1996 172. 173. old.
Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. 1983 272. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások 1980 159. old.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra 1979 46. 50. old.
Csorba Csaba: Regényes váraink 2002 48. 49. old.
Veresegyháziné: Magyarország történeti topográfiai kislexikona 1996 54. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon 1994 152. old. 
B. Kovács István: Gömörország 1997 28, 37, 46. old.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Gömör vármegye 1900
Szöllősi Gábor: Csetneki vár - a Várlexikon honlap szócikke
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei, 2018

A Várlexikon és Várak.hu közös Szepes - Sáros - Gömör túrája - 2024
Köszönjük Szöllősi Gábornak a szócikke részleteinek a felhasználását!