Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csehberek, Cseh-Brézó - České BrezovoSzlovákiaFelvidékNógrád történelmi vármegye - Szlatina II. erődítés

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2026.08.03.

Csehberek - (Cseh-Brézó), Szlatina II. erődítés

Csehberek, korábban Cseh-Brézó (České Brezovo) község Losonctól 26 km-re, Poltártól pedig 6 km-re északkeletre a Poltarica-patak völgyében fekszik. A település a 13. században keletkezett, de első írásos említése csak 1435-ben történik "Brezow" néven. 1330-ban a Zách család birtoka volt, később a Bosnyák és Szentiványi családé.

Csehberek közigazgatási területén három erődítés helyezkedik el. A középkori forrásokból ismert Brézó vára mellett, egy feltehetően őskori, illetve egy, a forrásokban nem szereplő középkor vár található a Poltarica-patak keleti partja fölé emelkedő magaslatokon. A két ismeretlen várra, a közelmúltban Szlovákia teljes területét lefedő LIDAR feltérképezést követően bukkantak az éles szemű megfigyelők. Ezek mellett további gyanús helyeket is kirajzolt a környék LIDAR rajzolata, melyek bejárása még folyamatban van.

A három erődítés közül jelen szócikk, a feltehetően késő középkori, Szlatina II. erődítést mutatja be. A vár elnevezését egyenlőre Dénes József várjegyzékét használva szerepeltetjük. Amennyiben a szlovák szakemberek, más nevet jelölnek majd meg, akkor a honlapon majd az is feltüntetésre kerül. Az első információkat Magicz László felvidéki barátunk szolgáltatta felénk a helyszínről.

A Szlatina II. erődítés, közvetlen a település északi része fölé keleten emelkedő magaslaton található. A várhely platójának tszf. magassága 377 méter, míg a Poltarica-patak völgyétől számított relatív magassága 80 méter. Az erődítés teljes mérete a rondella jellegű védművekkel együttesen 115 x 70 méter kiterjedésű. Alakja leginkább szabálytalan ovális formát mutat, amely észak - déli hossztengelyű. A hegygerinc nyugati peremén, az északnyugati és a délnyugati részen egy - egy rondella helyezkedik el. Egy harmadik rondella található az észak-keleti ívrészen, illetve egy negyedik ettől 20 méternyire délebbre, a keleti oldal közepe táján. Innentől már csak egy ívelt árok és sáncszakasz fut a dél-nyugati peremen lévő rondelláig.

A vár területére napjainkban az északi és a déli irányból fut erdei földút, amely északi irányból két felé ágazva éri el a vár területén. A nyugati ág az észak-nyugati rondellán keresztűl, míg a keleti ág a két északi rondella között halad át az árkon és a sáncon. A domborzati viszonyokat figyelembe véve, a vár bejárata egykoron a keleti nagyrondella környzetében, vagy azon keresztül feltételezhető. A vár terülén még nincs ismeretünk régészeti bejárásról, feltárásról, illetve előzetes megállapításokról.

Dénes József a formai jegyei és jellege alapján egy 16. századi erődítésnek tartja ezt az írott forrásainkban mindeddig ismeretlen  várat, melyről blogjában így ír:

"Védett területe nagyobb az Árpád-korban megszokott nemesi váraknál, mintegy 94 x 60 m-es. A keleti rondella átmérője 20 m. A faluval jóval közelibb kapcsolatban van, mint a messzebb, északabbra található Árpád-kori és a husziták által a 15. század közepén újrahasznosított vár (Brézó vára). Miért gondolom 16. századinak? Természetesen az alaprajza miatt, ami egy korai, ágyúharc követelményeinek megfelelő bástyás várat mutat. Felépítésének igazából Fülek várának törökök általi elfoglalását, 1554-et követően lehetett értelme, a további török terjeszkedés lefékezése céljából. Nógrád várainak 1593-as keresztény visszafoglalása után már messze esett a török határtól. A híres Bebek főúri família birtokai közé tartozott, tehát az ő levéltáruk későbbi birtokosok iratanyagai közt esetleg megbúvó maradványaiban érdemes utánanézni, vajon maradt-e róla korabeli feljegyzés?"

Magicz László, az általa végzett terepbejáráson a felszínen mutatkozó kerámiatöredéket és szögeket is említ. A 2024-ben végzett rövid bejáráskor alkalmával nem sikerült kerámiadarabokat lelnünk a felszínen. Talán majd a jövőbeni régészeti kutatás pontos információkat tud szolgáltatni erről a helyszínről. Ahogy Csehberek másik, eddig ismeretlen sáncerődítéséről is jó lenne mielőbb régészeti információkat kapni.

Keserű László, 2024-2026

Források:

Magicz László: Csehberek - (Cseh-Brézó), Szlatina II. erődítés, szóbeli közlés és képanyag
Dénes József: DJnaplója blog: djnaploja.wordpress.com/2022/04/20/csehberek-16-szazadi-vara/
Keserű László: Csehberek, Szlatina II. erődítés - Terepbejárási feljegyzések, 2024-26 - www.varak.hu
A lidar képrészlet és mérés: https://www.freemap.sk/

GPS: É 48° 29.017 (48.483616)
K 19° 48.540 (19.808994)

Információk: Csehberek, korábban Cseh-Brézó (České Brezovo) község Losonctól 26 km-re, Poltártól pedig 6 km-re északkeletre a Poltarica-patak völgyében fekszik.

A várhely a Csehberek északi részéből induló kőzúzalékos úton, majd a kereszteződésből déli irányba induló mezei úton közelíthető meg.

Utolsó frissítés: 2026.08.03.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025