Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rimabrézó, evangélikus templom

Rimabrézó (szlovákul Rimavské Brezovo) első említése 1334-ből ismert, de már a 13. században bányászok éltek itt, amikor a kalocsai érsek birtoka volt. 1334. június 24-én I. Károly király oklevele szerint László kalocsai érsek a Hont megyei Ryma-zumbata / Rymazambata [Rimaszombat], Banya [Rimabánya], Turek, Zkalnuk, Vrreue / Vrruue, Karazkou [Karaszkó], Zkork, két Pokorag, Tomouch, Cherenchen, Brezou [Rimabrézó], Tyzolch [Tiszolc], a Gömör m.-i Moyun, Moysa birtokokat - mivel ezek messze vannak tőle - elcseréli Szécsényi Tamás erdélyi vajdával.

Rimabrézó templomának építési idejéről két elmélet ismert: vagy a 13. század második harmadában épült kora gótikus stílusban, egyhajóskét, egyenes záródású szentéllyel, vagy a 14. század első felében. Eredetileg Szűz Mária születésének szentelték. A gótikus festmények datálása nem teljesen egységes, az 1360-as és 1380-as évek közötti, valamint az 1420 körüli időszakot állapították meg. A templom 1381-ben már parókia, megállapított javadalommal.

A 16.  században az evangélikusoké lett, akik ma is használják. Rimanovius János murányvári superintendens és visitator 1596-ban felvett jegyzőkönyve már nem említi a templom freskóit, ekkorra már lemeszelhették őket. A templom teteje sok helyen lyukas volt, de a templomban tetszetős ülőpadok voltak, valamint 3 oltár. A 16., 17. századokban többször átalakították.

1887-ben a Tiszai Evangélikus Egyházkerület  jegyzőkönyvének bejegyzésében az alábbiakat írták: "Rimabrézó temploma belsejében a lelkész régi freskókat fedezett fel, melyeknek archeológiai megvizsgálása czéljából a kellő lépések azonnal megtétettek."   Ezeket a freskókat 1889-ben a MOB tárta fel, majd 1893-ban a templom átépítésekor a kor elvei szerint restaurálták, ami az alakok „kiigazítását" és jelentős átfestését jelentette. Az Evangélikus Egyházkerület 1893-as bejegyzése szerint: "Rimabrézó templomát bőviti és ujitja 5705 frt költségvetés mellett." Ekkor északi, eredeti sekrestyét elbontották, a bejáratot befalazták és az eredeti falát lebontva az új hahót hajó déli irányba hosszabbították meg. Az eredeti szentély elvesztette funkcióját. 1889-ben a templom tetejét javították 50 ft-ért.

Borovszky Samu Gömör-Kishont vármegyét leíró kötetében a következők olvashatók a templomról: "Ág. h. ev. temploma egyike a vármegye legérdekesebb román kori építményeinek, melyet az országos műemlékek közé soroztak és freskóit 1893-ban restaurálták. Liszkay János, a községnek buzgó ág. h. ev. lelkésze, a templomban érdekes régiségeket és ereklyéket őriz, melyeknek egy része a régi templom restaurálása alkalmával került elő, másik része pedig az itt található urnasírokból. A kishonti ág. h. ev. egyházmegye őrizetébe átadott oklevelek között több Róbert Károlytól való és a papi tizedre vonatkozó oklevél van. Az egyház még a reformáczió elejéből származó, érdekes kelyhet is őriz." Rövid leírás: eredetileg egy kora gótikus, egyhajós templom négyzet alakú presbitériummal , hozzáépített nyugati toronnyal, eltávolított északi sekrestyével és hozzáépített modern déli hajóval.

Propkopp Mária művészettörténész írta a freskókról: "A rimabrézói képek mestere kitűnően komponál, biztos érzékkel rendezi el alakjait, így pl. a sas és a tulok nagyvonalú, dekoratív alakját a Majestas Domini két oldalán levő szűk szögletben, vagy az egyházatyák trónuson ülő alakjait a boltozat cikkelyeiben. Ez utóbbi perspektivikus rajza a térábrázolás igényére utal. A kompozíciók lírai felfogásúak, elbeszélő jellegűek, lényegesen részletezőbbek, mint pl. a hizsnyói mennyezetképek. Mindkét együttesnél a XIV. sz. közepi sienai művészet távoli visszhangja cseng, míg a rimabrezói ábrázolások plasztikusabb előadásmódjában a firenzei trecento bizonyos hatását érezzük." A templom freskóinak részletes leírását itt olvashatja el: https://www.gotickefresky.sk/hu/rimavske_brezovo/

2005 és 2019 között a templom átfogó restauráláson esett át,  mely során megtalálták az eredeti kőburkolatot a szentélyben, modern kori latin feliratokat a diadalíven és a faoltáron, a befalazott gótikus ablakot a hajó északi falában, valamint gótikus freskókat a középkori hajóban. 2022-ben a templom freskói, más kishonti és gömöri helyszínekkel együtt elnyerték az Európai Örökség címet. 2024 óta folyamatban van a templom tetejének javítása.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Dénes János feltételesen felveti a templom egykori erődített voltát. Bár a körítőfal már csak az utca felőli részen áll, illetve a nyomai még láthatók a keleti, játszótér felőli részen. A nem túl jó állapotban lévő, de legépebben álló nyugati falszakaszon, napjainkban lőrés nem mutatkozik.

A Rima nyugati, mocsaras partja fölé enyhén emelkedő magaslatán kialakított templom és annak körítőfallal védett belső területe, optimális védelmet jelenthetett a kisebb támadásokkal szemben. Erősen valószínűsíthető, hogy a környékbeli erődített templomokhoz hasonlóan itt is kialakították, a viharos időszakoknak megfelelő védelmet.

A Várlexikon és Várak.hu közös gömöri túrája - 2026 - Köszönjük Gábornak a szócikk felhasználását!

Források:

Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. Budapest–Szeged, 2019.
Apsida: apsida.sk/c/11581/rimavske-brezovo
Gótikus út: gotickacesta.sk/hu/rimabrezo/
Gróh István: Középkori falképek Gömörmegyében Arch. értesítö, 1895
Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890 1887. augusztus
Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895 1893. szeptember
Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890 1889. augusztus
Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok Budapest 1944.
Farkas Veronika: Középkori falképek Gömörben Irodalmi szemle, 1977
Prokopp Mária: Gömöri falképek a XIV. században, MÉ-1969/2