Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vác, Szent Mihály-templomrom

A 11. században püspöki székhellyé vált Vácon a tatárjárás idején már több templom és egyben több plébánia létezett. A város északi végén, a Március 15. tér környékén, a mai és egyben a középkori rév mellett a honfoglalás táján létrejött városrész temploma bizonyosan állt már a 13. század kezdetén. Nem tudni, hogy ez az épület milyen anyagból - fából, téglából vagy kőből - épült, mivel a 2003-2005-ben folyt ásatásokon egyetlen részlete sem került elő. Egykori létezését az bizonyítja, hogy több korai, a tatárjárásnál bizonyosan korábbi sír látott napvilágot, és ismert, hogy a kereszténység megszilárdulásától kezdve csak az egyházak körül levő temetőkbe volt szabad temetkezni. A tatárok 1241-ben kegyetlenül elpusztították Vácot. A földbirtokos püspökök által betelepített nyugati jövevényekről a mai főtér környéke a Németváros nevet nyerte. A németek az elpusztult egyház helyén újat emeltek, és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Az első, 1319. évi említés után több középkori oklevél is említi a Szent Mihály-egyház plébánosait, jövedelmét, birtokait. A templomba temették az előkelőbb személyeket, a többieket köréje.

Az ásatások során kiderült, hogy a korábbi, kisebb templomot a gótika virágkora idején, valamikor a 14-15. század fordulója táján teljesen átépítették, megnagyobbították. A kor divatja szerint a magas, csúcsíves ablakokkal áttört, meggyengített falak súlyát a külső támpillérek viselték. A szentély, az oltártér a nyolcszög három oldalával záródott, a hajó és a két mellékhajó boltozatát két sorban összesen nyolc oszlop támasztotta alá. Az így már jóval több hívőt befogadó épülethez később, a 15. században építették hozzá a kis déli oldalkápolnát és a szentély északi szomszédságában a sekrestyét. A török időben keresztény kézen maradt egyház 1669-ben épített új tornya két évvel később ledőlt, újjáépítése csak nagy nehézségek árán sikerült. A hódoltság  után, az 1680-as évektől a régi, a török által lebontott székesegyház helyett itt miséztek a romos várat elhagyva a főtérre költözött püspökök. A következő évtizedekben egyre rosszabb állapotba kerülő épület apróbb javítgatásait megunva 1750 táján nagyszabású átalakítás kezdődött Oracsek Ignác tervei alapján. 

1760 táján a vontatottan haladó építkezéseket abbahagyatta az új püspök, és az új, valamint a régi részeket egyaránt lebontatta. Ugyanekkor megkezdődött a mai Konstantin téren egy teljesen új székesegyház felépítése.

Forrás: Batizi Zoltán - Tettamanti Sarolta - Vác, Szent Mihály-templom

A régészeti topográfia szerint:

MRT 9. kötet 1993. 427-429.: A főtér déli, kiszélesedő részén állt egykor. A tatárjárás után betelepülő város temploma még a 13. század közepén felépülhetett. A német város Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemplomát és temetőjét 1319-ben említik először. 1430-ban plébánosa Unrest János volt. A török korban a keresztények egyetlen működő temploma volt. 1546-ban Ferenc, 1559-ben Gergely nevű papját írják össze. A templom a kálvini reformáció terjedésével a reformátusoké lett, s a török kor végéig a kezükön maradt. 1684-ben foglalták vissza a katolikusok és a lepusztult templomot restaurálva a 18. század végéig székesegyházként használják. „Az 1680-as várostérkép a tér D-i részét kitöltő háromhajós, félköríves szentélyzáródású templom alaprajzát ábrázolja. Dercsényi Dezső ennek alapján a  XIII. század közepén dívó, a nemzetségi monostorok építése során kialakult típusra következtet. Az Althannféle térkép rövid, széles hajóval, a hosszan elnyúló, félköríves záródású szentélyhez E-i oldalon hozzáépített sekrestyével tünteti fel a körítőfallal ellátott templomot. A hitelesnek tekinthető alaprajzot azonban Oracsek Ignác terve őrizte meg. Támpillérekkel ellátott gótikus csarnoktemplom volt. A négy boltszakaszú főhajó szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. Hasonló a D-i mellékhajó kiképzése is. Az E-i mellékhajó egyenes záródású, az első boltszakasznak megfelelő helyen sekrestyét képeztek ki.... A D-i mellékhajóhoz csatlakozó téglalap alakú helyiség szerintünk kápolna lehetett.... A templom helyén még nem végeztek jelentősebb régészeti feltárást. "